A Vezúv kitörése valódi tragédia volt, anélkül viszont nem ismerhetnénk meg ilyen részleteket az ókori Pompeji életéből.
A régészek, akik azt kutatják, hogy milyen volt a város a vulkánkitörés előtt, hatalmas felfedezést tettek: titkos kultuszok és rituálék bizonyítékait találták, írja a LADbible.
Közel 2000 éve, hogy a Vezúv kitörése után teljesen elpusztult az olaszországi Nápoly közelében fekvő ókori város, Pompeji. A 30 kilométer magasan az égbe robbanó olvadt kőzet szó szerint beterítette a települést, és a közeli Herculaneum városát is.
100 ezer atombomba erejével bírt
A vulkánból kitörő forró gázfelhők és kődarabok olyan hőenergiát bocsátottak ki, amely becslések szerint Hirosima és Nagaszaki atomrobbantásainak kb. 100 000-szeresét jelenthették. Az elpusztított várost csak 1592-ben találták meg újra, és azóta, több száz éve folyik a munka Pompeji eltemetett titkainak újrafelfedezésén.
Legújabban egy úgynevezett „megalográfiát” fedeztek fel – a szó a görög „nagy festmény” kifejezésből lett alkotva – a kitörés során eltemetett egyik épületben, amelyen a borkészítés istenéhez, Dionüszoszhoz kapcsolódó ősi titokzatos kultuszok nyomait lehet felfedezni. A jól megőrzött, szinte életnagyságú festmény feltehetően a Kr.e. I. századból származik.
Mámoros rituálét ismerhetünk meg
A képen Dionüszosz látható körülötte táncoló női segítőkkel, akik levágott kecskéket cipelnek és kardokkal hadonásznak. Azóta kiderült, hogy egy meglehetősen speciális rituáléról lehet szó, melynek során mámoros állapotba került nők vállukon hordják az állatok belsejét.
A festmények Kr. e. előtti 40 és 30 közötti készülhettek, azaz csaknem száz évvel Pompeji elpusztulása előtt. A felfedezést követően Alessandro Giuli olasz kulturális miniszter a falfestményt „egyedülállónak” és „kivételes történelmi dokumentumnak” minősítette.
Pompeji különleges titka tárul elénk
Kifejtette: „100 év múlva ezt a napot történelminek fogjuk tekinteni, mert az általunk bemutatott felfedezés valóban történelmi. Pompeii rendkívüli tanúbizonyság a klasszikus mediterrán élet egy olyan aspektusáról, amely nagyrészt ismeretlen.”
A festmény közepén Dionüszosz fáklyát tartó társa látható egy titkos szertartáson áteső fiatal nő mellett. Ez pedig egyértelműen megerősíti Dionüszosz régóta fennálló kapcsolatát az átalakulással és az újjászületéssel, amelyek kultuszának központi elemei.
A festményen szereplő nőket Maenadok néven ismerik, ami azt jelenti, hogy “dühöngni és őrültnek lenni”. „Maenad a nők vad, megszelídíthetetlen oldalát fejezte ki” – mondta Dr. Gabriel Zuchtriegel, az Archaeological Park of Pompeii igazgatója. “A nőt, aki elhagyja gyermekeit, a házat és a várost, aki kiszabadul a férfirendből, hogy szabadon táncoljon, vadászni megy és nyers húst eszik a hegyekben és az erdőben.”
Ez is érdekelhet:
Címlapkép: Archaeological Park of Pompeiic
itt tudod támogatni az oldalunkat
