A legújabb magyar forintérme előlapja is izgalmas és szép, a hátlapja viszont igazán különleges. Amellett, hogy négy település neve is olvasható rajta, kitapintható a Kárpát-medence teljes domborzati térképe is. Igaz, Székelyföld egy picike sávja lemaradt róla.
Gyönyörű új forintérmét vásárolhatsz
Újabb emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank, amely ismét a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában vásárolható meg. Természetesen most is – mint mindig – limitált a példányszám, nagyon sieteni kell, ha szert akarunk tenni a mindössze 6000 darab egyikére, amelynek egyébként jelentős része már most gyűjtőknél forog.
A Nemzeti Bank közlése szerint az előlapon Magyarország hivatalos címerének ábrázolása látható, a köriratban a Magyarország felirattal, a névértékkel és a verési dátummal, valamint a verés helyszínének rövidített nevével.
A hátoldalon van az igazán nagy meglepetés, ahol gyakorlatilag a Kárpát-medence, valamint az Észak-Balkán, Dél-Lengyelország és Csehország, valamint Ausztria nagy részének domborzatát tapogathatjuk ki. Az egykori Magyar Királyság területéből csak a Székelyföld egy kis szelete hiányzik.
Három város névvel is szerepel rajta
A Kárpát-medencében ponttal jelölik az egykori 11 kamarai alapítóvárost, köztük Pozsonyt, Eszéket, Brassót és Temesvárt, ám három városnak a nevét is kiírták. Jelentőségűk miatt – nyugatról keletre haladva – névvel jelenik meg Sopron, Pest-Buda és Debrecen is. Tekintve, hogy az emlékérme a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapításának évfordulójára került kibocsátásra, így a köriratban is ez található, az alapítás dátumával, 1850-nel együtt.
Ezt a cikkünket olvastad már? Megjelent az új 5 és 25 ezer forintos: így néznek ki
Az emlékérme átmérője 38,61 mm, széle recézett, írja az MNB. Az emlékérme anyaga színesfém, 75% réz és 25% nikkel ötvözet, súlya pedig 30,80 gramm.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara létrehozása már az első népképviseleti kormány, a Batthyány-adminisztráció alatt felmerült, hogy összefogja az érdekelt szervezeteket egy polgári érdekképviseleti rendszerben, ám a megvalósításra a szabadságharc miatt nem került sor. A berendezkedő neoabszolutista rendszer azonban szintén fontosnak gondolta, hogy egyfelől felülről irányítottan, birodalomhoz hű módon hozza létre e szervezetet, másfelől a gazdasági fejlődés érdekében biztosítsa a megfelelő érdekképviseletet. Ezért is került sor az alapításra 1850. március 18-án egy császári pátenssel (rendelettel). A kamara közvetítő szerepet töltött be a kormányzat és a vállalkozók között.
Ezt is ajánljuk: 10 forint van ráírva, de több tízezret is érhet ez az érme
Kiemelt kép: depositphotos.com
