Olyan betegség lesz egyre ellenállóbb, amely több ezer éve gyilkol bennünket

A hastífusz ugyan ritka a fejlett országokban, de a több ezer éve létező betegséget napjainkban sem szabad félvállról vennünk. Egy 2022-ben közzétett kutatás szerint a tífuszt okozó baktérium ugyanis éppen széles körű gyógyszerrezisztenciát fejleszt, és gyorsan felváltja a nem rezisztens törzseket.

Jelenleg az antibiotikumok jelentik az egyetlen hatékony gyógymódot a Salmonella enterica serovar Typhi (S Typhi) baktérium ellen, de az elmúlt három évtizedben a szájon át szedhető antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája egyre nőtt és terjedt. Tanulmányukban a kutatók szekvenálták a 2014 és 2019 között Nepálban, Bangladesben, Pakisztánban és Indiában vizsgált 3489 S Typhi-törzs genomját, és a kiterjedten gyógyszerrezisztens (XDR) faj előfordulásának növekedését tapasztalták, jelentette a Science Alert.

Az XDR Typhi nem csak az olyan elsővonalbeli antibiotikumokkal szemben ellenálló, mint az ampicillin, a klóramfenikol és a trimetoprim/szulfametoxazol, hanem az újabb antibiotikumokkal, például a fluorokinolonokkal és a harmadik generációs cefalosporinokkal szemben is egyre inkább, írja a Science Alert.

Ami még rosszabb, hogy ezek a törzsek világszerte gyors ütemben terjednek

Bár a legtöbb ilyen eset Dél-Ázsiából származik, a kutatók 1990 óta közel 200 esetben azonosítottak nemzetközi terjedést, és már az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Kanadában is találtak tífuszos szuperbaktériumokat. Jason Andrews, a Stanford Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakembere szerint az a sebesség, amellyel a S Typhi rendkívül ellenálló törzsei az elmúlt években megjelentek és elterjedtek, valóban aggodalomra ad okot, és rávilágít a megelőzési intézkedések sürgős kiterjesztésének szükségességére, különösen a legnagyobb kockázatnak kitett országokban.

A tudósok már évek óta figyelmeztetnek a gyógyszerrezisztens tífuszra. 2016-ban Pakisztánban azonosították az első XDR tífusztörzset, 2019-re pedig ez lett a domináns genotípus az országban.

A tífusz mikroszkóp alatt. Kat M. Research

Történelmileg a legtöbb XDR tífusztörzs ellen harmadik generációs antimikrobás szerekkel, például kinolonokkal, cefalosporinokkal és makrolidokkal küzdöttek. A kétezres évek elejére azonban Bangladesben, Indiában, Pakisztánban, Nepálban és Szingapúrban az összes eset több mint 85 százalékát a kinolonokkal szembeni rezisztenciát okozó mutációk tették ki. Ezzel egyidejűleg a cefalosporin-rezisztencia is kezdett teret hódítani. Ma már csak egy szájon át szedhető antibiotikum maradt: egy makrolid-antibiotikum, az azitromicin, és talán már ez sem sokáig.

A tanulmány szerint most az azitromicin-rezisztens mutációk is terjednek, „veszélyeztetve a tífusz kezelésére szolgáló valamennyi orális antimikrobás szer hatékonyságát”, és ha ezeket a mutációkat az XDR S Typhi is átveszi, hatalmas bajban leszünk. Kezelés nélkül a tífuszos esetek akár 20 százaléka is halálos kimenetelű lehet, és napjainkban is évente 11 millió eset fordul elő.

Mit lehet tenni az ősi betegség új formája ellen?

A jövőbeni járványok bizonyos mértékig megelőzhetők a tífusz konjugált vakcinákkal, de ha az ilyen oltásokhoz való hozzáférést nem terjesztik ki világszerte, a világ hamarosan újabb egészségügyi válsággal nézhet szembe. A szerzők szerint az XDR és az azitromicin-rezisztens S Typhi közelmúltbeli megjelenése még sürgetőbbé teszi a megelőzési intézkedéseket. „Ilyen intézkedésekre azokban az országokban van szükség, ahol az S Typhi izolátumok között jelenleg magas az antimikrobiális rezisztencia előfordulása, de a nemzetközi terjedési hajlam miatt nem szabadna csak ezekre a helyszínekre korlátozódniuk.”

Lehet, hogy Dél-Ázsia a betegség központja, ahol az összes megbetegedés 70 százalékáért felelős, de ha tanulunk a koronavírus példájából, akkor az az, hogy a modern, globalizált világunkban a betegségek variánsai könnyen terjednek. Ennek megakadályozása érdekében az egészségügyi szakértők szerint a nemzeteknek bővíteniük kell a tífusz elleni vakcinákhoz való hozzáférést, és be kell fektetniük az új antibiotikum-kutatásba. Egy nemrégiben Indiában készült tanulmány becslése szerint például, ha a városi területeken a gyermekeket beoltanák tífusz ellen, a megbetegedések és halálesetek akár 36 százalékát is megelőzhetnék.

Pakisztán jelenleg élen jár ezen a téren, első országként a világon, amely rutinszerű védőoltást biztosított a tífusz ellen. Az egészségügyi szakértők szerint sok országnak követnie kell a példát. Az antibiotikum-rezisztencia a világ egyik vezető halálozási oka, több ember életét követeli, mint a HIV/AIDS vagy a malária. Ahol rendelkezésre állnak, a vakcinák a legjobb eszközök közé tartoznak a jövőbeli katasztrófák megelőzésére.

Érdemes elolvasni:

• Kolerát hozhat vissza a szentelt víz Európába?
• Valóban egészségtelenebbül táplálkoznak a magyarok, mint az amerikaiak?
• A Bibliából ismert szexuális betegség végzetes pusztítást okozhat