• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Papp Virág Papp Virág · 2025.07.01.
· MIX

Tudtad, hogy régebben 420 nap volt egy földi év?

A csillagoknak nagy a szerepe a bolygók lakhatóságában (Nap) 420

Forrás: Depositphotos

De mi változott? Hogy jön ki a 420 nap?

A Földön régen 420 nap volt egy évben, nem pedig 365. Nem a Föld pályája volt hosszabb, hanem a napok rövidebbek, így több nap fért bele abba az időbe, amíg bolygó megtett egy teljes kört a Nap körül. Az évnek azonban különböző időkben sok más napszáma is volt – de miért? És miért a 420-as számra hivatkoznak a leggyakrabban?

A Föld forgása fokozatosan lassul, bár rövid időszakokban felgyorsul, írja az IFLScience. A napok egyre hosszabbak, és egyre kevesebb van belőlük egy évben. A dinoszaurusz korszak vége felé 372 napos volt az év, amikor a Föld létrejött, legalább 500 napos, de lehet, hogy sokkal több. Nem voltak hirtelen ugrások, így az idők során sokféle számon mentünk keresztül.

A Föld és a Hold játéka

A bolygók nagyon különböző sebességgel forognak. A Jupiternek 9,9 földi órára van szüksége egy forgáshoz, a Vénusznak 243 földi napra. Ezek a sebességek általában az őket létrehozó protoplanetáris felhő szögnyomatékának a termékei. Tudomásunk szerint a legtöbbjük forgási sebessége nem sokat változott a kialakulásuk óta, bár lehetnek kivételek.

A Föld azonban nagyon lelassult, ami valószínűleg elsősorban a Holdnak köszönhető. Bár nem a Naprendszer legnagyobb holdja, a Hold szokatlanul nagy a bolygójához képest. Ezért jelentős földrajzi hatással van a Földre, ami lelassítja azt.

Hold felszíne, Föld

Forrás: depositphotos.hu

A Föld-Hold rendszerben állandó a szögnyomaték. Ha a Hold távolabb kerül a Földtől, amit most is tesz, akkor ez növeli a szögnyomatékát (tömeg x sebesség x távolság a ponttól, amely körül mozog). Az extra távolság miatt a Hold több nagyobb szögnyomatékot hordoz, ezzel lelassítva a Föld forgását.

A Hold távolodásának oka az árapály; mindazok, amelyeket az óceánokban látunk, mind a kisebb árapályok, amelyeket a Hold a Föld kőzetében kelt. A Hold gravitációja magához húzza a Földet, ami egy domborulatot okoz. A súrlódás azonban késleltetést okoz, ami azt jelenti, hogy a dudor kissé eltolódik a Föld-Hold tengelyhez képest. Mivel a Hold nincs igazítva, nyomatékot gyakorol az általa létrehozott dudorra, lelassítja a Földet, és eltolja magát.

Hogy változott a Föld forgása az évek során?

Mivel a Hold szinte bolygónk kialakulása óta a Földdel van, és egész idő alatt lassította a Földet, sok különböző hosszúságú napunk volt. Nem könnyű azonban kiszámítani, hogy hány nap volt a Föld történetének egy adott pontján. Egyes kutatók szerint 1,4 milliárd évvel ezelőtt a nap körülbelül 18 óra hosszú volt, ami 490 napos évet jelent. Módszereik azonban feltételezik, hogy a napot meghosszabbító folyamatok viszonylag állandóak voltak.

Újabb munkák ezt megkérdőjelezik. Azt állítják, hogy 2 és 1 milliárd évvel ezelőtt között a Föld forgása alig változott, amit a szerzők annak tulajdonítanak, hogy a Nap hatása a Föld forgását a légkörön keresztül felgyorsította, ellensúlyozva a Hold lassítását. Ha ez igaz, akkor ezen a hatalmas időintervallumon belül a Földnek körülbelül 460 napos éve volt.

Miért a 420 nap híresült el?

Nemrégiben a korallok segítettek nekünk, ugyanis sok korall növekedése egybeesik az évszakokkal. Ez a fa évgyűrűihöz hasonlóan különböző színű évszakos növekedési nyomokat hagy maga után, ami lehetővé teszi számunkra a korallok korának meghatározását. Egyes sekélyvízi korallok ráaádsul rögzítik a dagályt és apályt, valamint az üledékeket is, amelyeknek ki vannak téve.

1963-ban John Wells, a Cornell Egyetem professzora úttörő tanulmányt publikált a középső devonból, 380 millió évvel ezelőttről származó megkövesedett korallokról, amely 400 napos évről számolt be, plusz-mínusz egy hét. Mások is követték Wells munkáját, és megállapították, hogy a 444-419 millió évvel ezelőtti időszakban (a szilur időszakban) ez a szám 400 és 420 nap között volt.

Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. 2000-ben Dr. George Williams, az Adelaide-i Egyetem munkatársa publikált egy tanulmányt, amelyben ugyanezt a technikát alkalmazta egy sokkal régebbi korallmintán, és egy 620 millió évvel ezelőtti 400 napos számot kapott. Mint megjegyzi, ez ellentmond Wells munkájának, és még inkább a 420 napra vonatkozó, mintegy 200 millió évvel későbbi adatnak.

Ez is érdekelhet:

  • A „városölő” aszteroida meteorzáport küldhet a Földre, ha a Holdba csapódik
  • Az egész világegyetem elpusztulhat egy „önmegsemmisítő gomb” hatására?
  • „Dalra fakad” az Androméda-galaxis a NASA legújabb videójában

Kiemelt kép: depositphotos.com

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
csillagászat kutatás tudomány világűr
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • Jó hír: Jelentősen csökkennek az árak az ingatlanpiacon, egyre inkább a vevők kerülnek előnybe

  • Vidéki horror: Ledöfte az ötgyermekes édesanyát, fiát is megsebezte, majd elvágta a saját torkát – KÉPEK

  • Az 5 legjobb ingyenes fordítóeszköz nyelvtanulók számára

  • Ólomból arany: magyar kutatók is részt vettek a történelmi CERN-kísérletben

  • Hozzájárulhatnak-e a sportfogadások a magyar sport fejlődéséhez?

  • Irán hadihajókkal készül a Hormuzi-szoros blokádjára, miközben végleg szakított az atomügynökséggel

Kapcsolódó cikkek

Vidéki horror Ledöfte az ötgyermekes édesanyát
2025.07.02.

Vidéki horror: Ledöfte az ötgyermekes édesanyát, fiát is megsebezte, majd elvágta a saját torkát – KÉPEK


Olvasson tovább
Csontszáraz az ország
2025.07.02.

KÉPEK: Csontszáraz az ország, tombol a hőség, rekordalacsony a Tisza és a Duna, elvándorolhatnak az állatok


Olvasson tovább
Wizz Air utasok repülés légitársaság All You Can Fly
2025.07.01.

Ezt a fajta repülőbalesetet lehetetlen elkerülni: ez történt a Wizz Air gépével és az utasokkal


Olvasson tovább
aszteroida meteoreső
2025.06.30.

A „városölő” aszteroida meteorzáport küldhet a Földre, ha a Holdba csapódik


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
Jó hír: Jelentősen csökkennek az árak az ingatlanpiacon, egyre inkább a vevők kerülnek előnybe

Jó hír: Jelentősen csökkennek az árak az ingatlanpiacon, egyre inkább a vevők kerülnek előnybe

Tovább olvasok
Vidéki horror: Ledöfte az ötgyermekes édesanyát, fiát is megsebezte, majd elvágta a saját torkát – KÉPEK

Vidéki horror: Ledöfte az ötgyermekes édesanyát, fiát is megsebezte, majd elvágta a saját torkát – KÉPEK

Tovább olvasok
Az 5 legjobb ingyenes fordítóeszköz nyelvtanulók számára

Az 5 legjobb ingyenes fordítóeszköz nyelvtanulók számára

Tovább olvasok
Ólomból arany: magyar kutatók is részt vettek a történelmi CERN-kísérletben

Ólomból arany: magyar kutatók is részt vettek a történelmi CERN-kísérletben

Tovább olvasok
Hozzájárulhatnak-e a sportfogadások a magyar sport fejlődéséhez?

Hozzájárulhatnak-e a sportfogadások a magyar sport fejlődéséhez?

Tovább olvasok
Irán hadihajókkal készül a Hormuzi-szoros blokádjára, miközben végleg szakított az atomügynökséggel

Irán hadihajókkal készül a Hormuzi-szoros blokádjára, miközben végleg szakított az atomügynökséggel

Tovább olvasok
Horvátország újra Budapestre hozta kultúráját – így zajlott a Touch of Croatia esemény

Horvátország újra Budapestre hozta kultúráját – így zajlott a Touch of Croatia esemény

Tovább olvasok
KÉPEK: Csontszáraz az ország, tombol a hőség, rekordalacsony a Tisza és a Duna, elvándorolhatnak az állatok

KÉPEK: Csontszáraz az ország, tombol a hőség, rekordalacsony a Tisza és a Duna, elvándorolhatnak az állatok

Tovább olvasok
Danube Dinner Cruise Budapest: amikor a város a legfényesebb arcát mutatja

Danube Dinner Cruise Budapest: amikor a város a legfényesebb arcát mutatja

Tovább olvasok
6000 éves populáció nyomait találták Dél-Amerikában, amely genetikailag nem kötődik a mai emberhez

6000 éves populáció nyomait találták Dél-Amerikában, amely genetikailag nem kötődik a mai emberhez

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4