Te is gyakran használod a ChatGPT-t? A mesterséges intelligencia (AI) eszközeinek rohamos elterjedése és mindennapi életbe való beépülése heves vitákat indított arról, hogy a rendszerekre való állandó támaszkodás mennyiben gyengíti a mélyebb és kritikus gondolkodás képességét.
Az AI azonnali és következetes válaszadási képessége kiiktathatja azt a konstruktív bizonytalanságot, amely a problémamegoldás és a tanulás egyik alapja – állítják szakértők és oktatók. Különösen a fiatal felhasználók körében figyelhető meg, hogy egyre inkább az AI nyelvi modellekre (LLM) bízzák a gondolkodást.
Az AI-kritikusok hangsúlyozzák: ezeket az eszközöket kiegészítő gondolkodási partnerként kellene használni, nem pedig a gondolkodás helyettesítőjeként. Ellenkező esetben a hosszú távú kognitív képességek gyengülhetnek. A világ egyik legismertebb chatbotja, a ChatGPT például csökkenti az agyi aktivitást és a tanulási motivációt – áll a Massachusetts Institute of Technology (MIT) friss kutatásában.
A “Your Brain on ChatGPT” című tanulmányban az MIT Media Lab 54, 18 és 39 év közötti résztvevőt három csoportba osztott, és rövid esszék megírásával bízta meg őket. Az egyik csoport a ChatGPT-t használta, a másik internetes keresőt, míg a harmadik kizárólag a saját tudására támaszkodhatott.
A résztvevők agyi aktivitását EEG-vizsgálattal mérték.
Az eredmények szerint a ChatGPT-t használók mutatták a legalacsonyabb szintű kognitív bevonódást és terhelést.
A kizárólag saját gondolkodásra hagyatkozó csoport agyi hálózatai működtek a legerőteljesebben, a keresőcsoport közepes aktivitást mutatott, míg az LLM-es csoport bizonyult a leggyengébbnek. Ráadásul a ChatGPT-t használók hajlamosak voltak ugyanazokat a kifejezéseket ismételni, vagy kisebb módosításokkal átvett AI-generált szövegeket beadni. Ezzel szemben a saját erőből dolgozó résztvevők bizonyultak a legkreatívabbnak.
Kutatók figyelmeztetnek: kognitív leépülés fenyeget
A tanulmány szerint a generatív AI-eszközök, mint a ChatGPT, rendszeres használata különösen a fiatalok körében vezethet kognitív leépüléshez, mivel megkerülik a problémamegoldás, a memóriaerősítés és a kreatív gondolkodás elengedhetetlen folyamatait. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy az alacsony kognitív aktivitás lassíthatja a kritikai gondolkodás fejlődését, és a felhasználókat passzív fogyasztóvá teheti.
Az AI megfelelő integráció esetén támogathatja a tanulást, de ehhez szükség van alapvető tudásra és készségekre. Különösen fontos világos határokat szabni az oktatásban: ha a gyerekek túl korán szoknak rá az AI használatára, olyan gondolkodási minták alakulhatnak ki, amelyeket később nagyon nehéz visszafordítani.
Az AI kiiktatja a „produktív küzdelmet”
Avijit Ghosh, a Connecticut-i Egyetem kutatója az Anadolu hírügynökségnek úgy nyilatkozott: az AI azonnali válaszai megszüntetik a „produktív küzdelmet” vagy „produktív kudarcot”, amely elengedhetetlen a kognitív erő és a mélyebb gondolkodás fejlődéséhez. Szerinte az AI-hoz fordulás valójában egyfajta metakognitív lustaság, amely különösen a fiatal felhasználók körében terjed, és hosszú távon a kritikai gondolkodás hanyatlásához vezethet.
Hozzátette: helyesen használva az AI segíthet a kérdésfeltevésben, ám a személyre szabott rendszerek gyakran csak megerősítik a felhasználó meglévő hiedelmeit, csökkentve ezzel az eltérő nézőpontokkal való találkozás esélyét. Ghosh szerint az AI eltompíthatja a kíváncsiságot is, a folyamatos használata pedig befolyásolja, hogyan férünk hozzá az információhoz, és mennyire vagyunk hajlandóak megkérdőjelezni azt.
Azonnali AI-válaszok és a tanulás gátlása
Barbara Oakley, az Oakland Egyetem mérnöki karának professzora arra figyelmeztetett: az AI-nak feltett, kognitív intelligenciát igénylő kérdések kiszámíthatatlan következményekkel járhatnak. Példaként egy finn ápolóhallgatót hozott fel, aki sosem tanulta meg a szorzótáblát. Egy gyógyszeradag kiszámításánál elgépel, és a számológép 1000-et mutat 100 helyett – ő pedig gondolkodás nélkül elfogadja az eredményt, mert nincs belső „riasztórendszere”, amely jelezné, hogy valami nagyon nincs rendben.
Oakley szerint minden területen – legyen szó egészségügyről, mérnöki tudományokról vagy pénzügyekről – szükség van belső, alapvető tudásra. Ez az utolsó védelmi vonal, amikor a technológia hibázik, vagy mi magunk ütünk be rossz adatot. A professzor hangsúlyozta: ha egy diák egy nehezebb matekfeladatnál rögtön a ChatGPT-hez fordul, akkor bár látszólag gyorsan tanul, valójában az agy egyik legerősebb tanulási mechanizmusát rövidre zárja.
Az AI helytelen használata könnyen az „elsajátítás illúzióját” kelti, miközben a valós tudás hiányzik. Oakley szerint az AI az oktatásban erősítheti az előítéleteket, csökkentheti a kíváncsiságot, különösen a bonyolultabb területek – például a matematika – iránt. A professzor azt tanácsolja: az AI-t úgy kellene megtervezni, hogy gondolkodó partnerként működjön, és a diákokat arra a szintre vezesse, ahol a tanulás a leghatékonyabb.
Érdemes elolvasni:
- A mesterséges intelligencia hatása a szórakoztatóiparra
- Őrület: készül a robot, ami képes lesz kihordani és megszülni egy emberi babát
Source: