A nyugati határ védőbástyája – Mosonmagyaróvár vára
Moson vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Mosonvár központtal, ami később a szomszédos Magyaróvárra tolódott. Területén ma Magyarország, Ausztria és Szlovákia osztozik. Az 1950-es kommunista közigazgatási átszervezések következtében az egykori megyeszékhely, Mosonmagyaróvár vesztett súlyából, a térség fővárosa pedig Győr lett.

Mosonmagyaróvár vára, Fotó: Mayer Jácint
Az írott források szerint Magyaróvár története az 1250-es években vette kezdetét, amikor a Győr nemzetségből származó Konrád, királynéi asztalnokmester, borsodi ispán, pohárnokmester, baranyai szolgabíró öröklött birtokán, a Sár folyó (Lajta) hídjánál az ország határainak védelmére várat emelt.
Mosonmagyaróvár óvárosának északnyugati részén helyezkedik el a késő középkori vár ma is álló épületegyüttese, amelyben jelenleg a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara működik.

Az ívelt kapubelső, Fotó: Mayer Jácint
A szabálytalan, ovális alakú külső várfalon belül áll az ötszögű, négy saroktornyos, belső udvaros várépület. Az épülettömb mostani állapota 19. században alakult ki, ekkor húzták fel még egy szintet az 1600-as évek elején már biztosan álló első emeletre. A kora újkorra a várost és a várat olaszbástyás védelmi rendszerrel vették körül, két bástya a várat, további hat pedig a várost védte. Ezen kívül széles és mély várárkot, valamint földsáncot is kialakítottak, a sáncban később kazamatákat létesítettek. A várfal vegyes falazású, a kaputoronynak nevezett építménye jelen állapotában 16. századi.

A kapu hídja, Fotó: Mayer Jácint
A vár a nyugati határszéli elhelyezkedéséből adódóan szerepet kap a középkori németekkel és csehekkel vívott háborúkban, de Károly Róbert kiskirályokkal szemben folytatott harcainak is színterévé válik. A török ellen folytatott küzdelmek Győr eleste után érik el a környéket, ami Pozsony és Bécs megközelítése miatt kulcsfontosságú stratégiai pont, így kerülnek falai alá a török katonaságon túl Bocskai István és Bethlen Gábor hadai is. A Rákóczi-szabadságharc alatt a királyi-császári erők tartják ellenőrzés alatt, a kurucság inkább portyák vezetéseivel zaklatja folyamatosan Magyaróvár területét. A harcok elmúltával a vár katonai jellege megszűnik, Bél Mátyás a híres történelem- és földrajztudós írja róla: „megvannak még a régi várbástyák, a belső épületeket azonban az újabb időkben csűrökké és magtárakká alakították át.”
Mosonmagyaróvár egyike azon kevés hazai várunknak, amely nem csak romjaiban található és tekinthető meg, hanem jelentős ép részekkel rendelkezik. A vár egyediségét az adja, hogy katonai erődítményként szolgált a XVIII. századig, és a XIX. század elején oktatási intézménnyé alakult.

Kiállítótér, Fotó: Mayer Jácint
A kulturális örökségvédelem jegyében tavaly nyári átadással megvalósult a vár részbeni rekonstrukciója és állagmegóvása. A most lezárult projekt fő célja a jelentős diákélettel bíró épület további, turisztikai hasznosítása, valamint a meglévő gyűjtemény innovatív, interaktív elemekkel és eszközökkel való bővítése volt.

A Szentgyörgyi-Bazini címer, Fotó: Mayer Jácint
A rekonstrukciót megelőző vizsgálat közben több mint félezer éves gótikus lelet került elő a vár falából. A magyar építészettörténetben ritkának számító eredeti kőfaragvány az 1400-as évek első felében készülhetett és a Szentgyörgyi-Bazini család csillagos címerét ábrázolja.

Érdemes elolvasniA Tenkes kapitányának mítoszvilága – Siklóson jártunk
Mosonmagyaróvár, az egykori megyeszékhely, a Győr, Pozsony, Bécs háromszög centrumában fekszik. A határok közelsége, és a rajta átfutó utak fontos gazdasági, pénzügyi, idegenforgalmi, közlekedési, ipari és kereskedelmi központtá teszik, mely egykori híres erődítésén túl szép belvárosával, gyógyvízével, horgászparadicsomával várja az idelátogatót.
Galéria