Fokozatosan betiltja az orosz kőolajimportot az EU, de mi lesz veled Magyarország?

Az Európai Bizottság szerdán bemutatja a Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot, amelyben az Oroszországból származó kőolaj importjának fokozatos tilalmára tesz javaslatot – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Kőolajimport betiltása

Ursula von der Leyen az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, az Ukrajnában zajló háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitán elmondta, az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.

Közölte, az EU gondoskodni fog arról, hogy az orosz olajat rendezett módon vonja ki az uniós piacról, és lehetővé tegye az alternatív szállítási útvonalak biztosítását. Az EU ezzel megnöveli az Oroszországra nehezedő nyomást, ugyanakkor csökkenti a járulékos károkat szerte a világon.

ez is érdekes lehet: Egy hónap és elkészül Európa legújabb gázvezetéke, amit hamarosan több is követ

Háborús bűnösök megnevezése és szankcionálása

Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja mások mellett olyan magas rangú katonatiszteket von az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért. Ez újabb fontos jelzést küld a Kreml indította háború minden elkövetőjének: “el fogjuk számoltatni őket” – mondta.

SWIFT

A megszorító intézkedések újabb csomagja továbbá a Sberbankot és két másik nagy bankot is kizárna a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. Az intézkedés megszilárdítja az orosz pénzügyi szektor teljes elszigetelését a globális rendszerekből – emelte ki.

Orosz “szócsövek” betiltása

Az EU emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tervezi megtiltani az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt – közölte az uniós bizottság elnöke.

“Ezeket a műsorszolgáltatókat a Kreml szócsöveiként azonosítottuk. Agresszíven felerősítik Vlagyimir Putyin orosz elnök hazugságait és propagandáját. Nem szabad többé lehetőséget adnunk nekik, hogy terjesszék a hazugságaikat”

– fogalmazott.

Von der Leyen közölte továbbá, mivel Moszkva európai uniós könyvelőkre és tanácsadókra támaszkodik, az EU megtiltja az ilyen szolgáltatások nyújtását az orosz cégek számára.

“Putyin le akarta törölni Ukrajnát a térképről, de ez nem fog neki sikerülni. Azt akarjuk, hogy Ukrajna megnyerje a háborút. Putyinnak pedig nagy árat kell fizetnie a brutális ukrajnai agresszióért”

– fogalmazott.

Pénzügyi támogatási csomag Ukrajnának

Az uniós bizottság elnöke beszélt arról is, hogy az EU hozzá kíván járulni Ukrajna sikeréhez a háború után is. Az újjáépítést biztosító rövid távú gazdasági támogatásról szóló makroszintű pénzügyi támogatási csomag, valamint az ukrán költségvetés közvetlen támogatása által. Közölte, az EU megkezdte egy nagyívű helyreállítási csomag kidolgozását a beruházások ösztönzése, és a szükséges reformok meghozatala érdekében is. E csomagnak foglalkoznia kell az ukrán gazdaság gyengeségeivel, és le kell fektetnie a fenntartható, hosszú távú növekedés alapjait – mondta. Mindez “kikövezi az utat” Ukrajna jövője előtt az Európai Unió felé – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Orosz kőolajimport nélkül mi lesz Magyarországgal és a többi kiszolgáltatott tagállammal?

A kőolajimportra vonatkzoó javaslatot csak késő este véglegesítették az egyik tagállam álláspontja miatt, a tervet illetően nézeteltérések vannak.

Az Európai Unió 27 országának nagykövetei szerdán találkoznak, hogy átnézzék a tervet, amelynek hatályba lépéséhez egyhangú jóváhagyásra van szükség.

A Bizottság javaslata szerint Magyarország és Szlovákia néhány hónappal hosszabb időt vehet igénybe – közölték uniós tisztviselők.

Szlovákia, amely Magyarországhoz hasonlóan szinte 100%-ban a Druzbha kőolajvezetéken keresztül érkező orosz nyersolajtól függ, azt mondta, hogy több évre lesz szüksége.

A szlovákiai finomítót az orosz olajra tervezték, és alaposan át kellene dolgozni vagy ki kellene cserélni, hogy máshonnan származó importtal is megbirkózzon – ez költséges és hosszadalmas folyamat.

Magyarország szintén jelezte a nemzetközi fórumokon, hogy sajnálatos módon teljesen rá van utalva az orosz kőolajra, és képtelenség a gazdaságot működtetni anélkül. Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szerint

8 év alatt 170 millió dolláros befektetéssel körülbelül 30 százalékra tudták növelni a nem orosz típusú kőolaj bekeverési lehetőségét.

Ha holnaptól nem érkezne orosz kőolaj, a jelenlegi fogyasztási szintet máshonnan behozott termékekkel nem tudnák fenntartani. Becsléseik szerint teljes embargó esetén mintegy 2-4 év és 500-700 millió dollár kellene, hogy a finomítókból biztosítani tudják a régió ellátásához szükséges termelési szintet – fejtette ki.

Hernádi Zsolt jelezte azt is, hogy Oroszországból érkezik Európa dízel importjának csaknem fele, a teljes piac 10 százaléka. Az elnök-vezérigazgatója elmondta: az orosz kőolajtermékek exportjának elmaradása az Európai Unióban legjobban Nyugat-Európát érintené, a kőolaj elmaradása viszont Közép-Európát.

Hernádi arról még nem nyilatkozott, hogy miért tartották felelős döntésnek az elmúlt évtizedekben, hogy az ország teljes kőolajimportját egy beszállítóra bízzák.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője a vita során elmondott felszólalásában azt mondta, noha széles körű egyetértés van az unióban arról, hogy a gazdasági szankciókkal lehet a legnagyobb nyomást gyakorolni Oroszországra az ukrajnai háború megállítására,

nem sikerült csökkenteni az orosz energiától való függőséget, nem sikerült diverzifikálni az energiaellátást, ahogy nem sikerült megerősíteni a szolidaritást sem a tagállamok között.

Kijelentette: Oroszország megbízhatatlan energetikai partnere az Európai Uniónak, ezért az Európai Bizottságnak nem csak a fosszilis energiaforrásokra kell összpontosítania az energiahordozók kapcsán, hanem meg kell céloznia az atomenergiát is. Véleménye szerint az uniós tagállamoknak fel kell mondaniuk a Roszatom orosz állami atomenergetikai céggel kötött szerződéseiket.

A finn példához hasonlóan Magyarországnak is fel kell mondania a Paks II. beruházásra vonatkozó szerződését – tette hozzá a jobbikos EP-képviselő.

Tegnap írtunk arról, hogy az orosz gáz és kőolaj kitettség csökkentése érdekében ezeket a megoldásokat vázolta fel a Magyar Kormány, részletek.

További mentességi kérelmek

Más, a jogi és diplomáciai szempontból feszült tárgyalások során névtelenséget kérő tisztviselők elmondták, hogy Bulgária és a Cseh Köztársaság is kérheti a szankciók alóli mentességet.

Egy európai diplomata arra figyelmeztetett, hogy

a mentesség megadása egy vagy két, nagymértékben függő államnak olyan mentességi kérelmek dominóhatását válthatja ki, amelyek aláássák az embargót.

Az Európai Bizottság nem tervezi a tervezet nyilvános bemutatását, mielőtt elnöke, Ursula von der Leyen szerdán beszédet mond az Európai Parlament előtt.

Source: MTI, Euractiv