Egy hónap és elkészül Európa legújabb gázvezetéke, amit hamarosan több is követ

A COVID-19 világjárvány idején épített, Görögország és Bulgária között húzódó, júniusban átadásra kerülő új csővezeték képes lesz biztosítani, hogy nagy mennyiségű gáz áramoljon a két ország között mindkét irányban, közölte az AP hírügynökség.

Az energiahálózatok összekapcsolása egyre fontosabbá válik, miután Moszkva a héten leállította a földgázszállítást Lengyelország és Bulgária felé az ukrajnai háború által kiváltott nyugati szankciók miatti rubelfizetési követelés miatt.

A 180 kilométeres projekt az első a számos tervezett gázrendszer-összeköttetés közül, amely lehetővé teszi Kelet-Európa, illetve az EU 27 tagországának a globális gázpiachoz való hozzáférést.

A vezeték révén Bulgária kihasználhatja a szomszédos Görögország kikötőinek adottságait, ugyanis oda érkeznek a nemzetközi cseppfolyósított földgázszállítmányok, illetve egy új, Olaszországban végződő vezetékrendszeren keresztül szállítanak gázt Azerbajdzsánból.

Ez csak egy a sok erőfeszítés közül, amiket a tagállamok annak érdekében tesznek, hogy módosítsák energiamixüket. Egyesek ismét csatasorba állítják a szénerőműveiket, miközben a megújuló energiaforrások bővítését is tervezik. Németország, a világ legnagyobb orosz energiafelvásárlója további LNG-importterminálok építését tervezi, Olaszország pedig, egy másik vezető orosz gázimportőr gázszállítási megállapodásokat kötött Algériával, Azerbajdzsánnal, Angolával és Kongóval.

Az Európai Unió idén 65-70 százalékkal akarja csökkenteni az orosz olajtól és gáztól való függőségét, öt éven belül pedig teljesen megszüntetné olyan alternatív energiaforrásokra támaszkodva, mint például a szél- és a napenergia.

Ukrajna orosz inváziója valószínűleg felgyorsítja az EU hosszú távú stratégiájának változásait, alkalmazkodva a drágább, de a tagállamok között jobban integrálható energiához – mondta Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel agytröszt energetikai szakértője és kutatója.

„Ez egy új világ” – mondta. „És ebben az új világban világos, hogy Oroszország nem akar része lenni egy olyan nemzetközi rendnek, amilyet mi szeretnénk.”

Tagliapietra hozzátette: „A stratégia – különösen Németország részéről – az elmúlt 50 év során mindig az Oroszországgal való energiapolitikai együttműködés volt. De tekintettel arra, amit Ukrajnában látunk és figyelembe véve Oroszország nemzetközi kapcsolatokról alkotott véleményét, ez nem egy olyan ország, amellyel üzletelni szeretnénk.”

Az EU döntéshozói azzal érvelnek, hogy míg a kelet-európai tagállamok leginkább az orosz gáztól függenek, piacaik mérete kezelhetővé teszi a problémát. Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala 2020-as adatai szerint Bulgária gázának 90 százalékát Oroszországból importálta, de évente csak 3 milliárd köbmétert használ el, ami harmincszor kevesebb, mint a vezető fogyasztó Németország.

Az összeköttetés az északkelet-görögországi Komotini városa és a Bulgária középső részén fekvő Stara Zagora között fut majd, ami hozzáférést biztosít az országnak és az új hálózati csatlakozásokkal rendelkező szomszédoknak a bővülő globális gázpiachoz. Ez magában foglalja a kapcsolatot az újonnan épített, Azerbajdzsánból gázt szállító Trans-Adria-vezetékkel, valamint a hajón érkező, cseppfolyósított földgázt szállító piaci szereplőkkel, köztük Katarral, Algériával és az Egyesült Államokkal.

A következő években akár nyolc további rendszerösszekötő is épülhet Kelet-Európában, amelyek Ukrajnáig és Ausztriáig is érhetnek.

A 240 millió eurós vezeték évente 3 milliárd köbméter gázt szállít majd, amit akár 5 milliárdra is ki lehet bővíteni. Megépítését Bulgária, Görögország és az EU finanszírozta és erős politikai támogatást élvez Brüsszel és az Egyesült Államok részéről.

A világjárvány erősen hátráltatta az építkezést, így az a tervezettnél később, április elején fejeződött be, míg két mérőállomáson a tesztelési feladatoknak, valamint a működéshez szükséges szoftverek telepítésének utolsó szakaszában járnak – mondta Antonis Mitzalis, a projektet felügyelő görög vállalkozó, az AVAX ügyvezető igazgatója.

„Bulgária és Görögország továbbra is együtt fog működni az energiabiztonság és az energiadiverzifikáció érdekében, ami stratégiai jelentőséggel bír mind az országok, mind a régió számára” – írta Kiril Petkov bolgát miniszterelnök a Twitteren.

Érdemes elolvasniBulgária nem kap több orosz gázt, Magyarországot is érinti a „gázzsarolás”