Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a vállalkozók körében nagyon népszerű adónem, a kata megszűnik. A nagyvállalatok „extraprofitjára” viszont különadót vet ki a kormány.
Varga Mihály régi-új pénzügyminiszter múlt csütörtökön parlamenti bizottsági meghallgatásán beszélt arról, hogy a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) szakmai vélemények szerint „nem tűnik célravezetőnek”, ezért a minisztériumnak felül kell azt vizsgálnia.
„450 000 vállalkozó adózik így, ami biztosan torz szám – nem lehet valójában ennyi ilyen vállalkozás.” – mondta akkor.
Ezek a mondatok még utalhattak arra, hogy csak valamilyen korrekció fog történni. Azonban Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke mai, Népszavának adott interjújában már sokkal konkrétabban nyilatkozott:
„A kamara támogatná a kata megszüntetését és egy új adónem bevezetését a tanulságok levonásával.”
Parragh szerint az adónem túlzottan is sikeres, mert a munkavállalók 12-13%-a ebben a formában adózik, ami álláspontja szerint lényegesen torzítja a piacot. És nagyon sokan nem valós vállalkozói tevékenység végzéséhez használják, hanem a munkaviszonyt helyettesítik vele.
„Ma már a rendelkezésre álló adatbázisokból pontosan tudható melyik az a kör, amely a jogszabályi kereteket kihasználva kikerüli a közteherviselést. Ezt név szerint meg lehet mondani.” – véli az MKIK elnöke.
Parragh elképzelése szerint a kata helyét egy új adónem venné át. Ez megtartaná a kedvezőbb adózási lehetőséget, de arányos közteherviseléssel egészítené azt ki.
Mint ismeretes, a kata adónem elsősorban a kisebb bevételű egyéni vállalkozók életét könnyíti meg.
Ők a jelenlegi szabályozás szerint egyetlen fix adóteher havi befizetésével teljesítik a tevékenységükkel kapcsolatos összes adó- és járulékközelezettséget. A 2013-ban bevezetett adónem sokat segített a munkaerőpiac kifehérítésében, sokan választották ezt a lehetőséget azok közül, akik addig „feketén” dolgoztak.
A nagyvállalatok adóterhei jelentősen nőnek
Mindeközben a kormány új közterhek bevezetéséről döntött. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat arra kötelezik, hogy extraprofitjuk nagy részét az újonnan létrehozott rezsivédelmi alapba, valamint honvédelmi alapba fizessék be.
“Akik ebben a háborús helyzetben extra haszonra tesznek szert, azoktól elvárjuk, hogy segítsék az embereket, és járuljanak hozzá az ország védelmi költségeihez.”
– írta a kormányfő.
A kormány tervei szerint a különadók csak 2022-re és 2023-ra szólnak, és ebből az új forrásból fizetik majd a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit.
