Szinte megbénítja Moldovát a számtalan bombariadó
Moldovában az utóbbi két hónapban egymás érik a bombafenyegetések, melyek középületek, hivatalok, valamint a repülőtér felrobbantását ígérik.
A jelenség a megfigyelők szerint a volt szovjet köztársaság destabilizálására tett kísérlet, mely az ukrajnai háborúra vezethető vissza.
Július eleje óta Moldova közel 60 bombafenyegetést kapott – csak ezen a héten eddig több mint 15-öt jelentettek – a fővárosi városházától kezdve a repülőtéren, a legfelsőbb bíróságon, bevásárlóközpontokon és kórházakon át számos épületet voltak kénytelenek kiüríteni és átvizsgálni a hatóságok.
A felhívások többsége e-mailben érkezett, és mindegyikről kiderült, hogy hamis. A tisztviselők azt mondják, hogy a leveleket orosz, ukrán és fehérorosz számítógépekről küldték.
“Ez a Moldova elleni dezinformációs háború része, amely jelenleg is zajlik” – mondta Valeriu Pasa, a Watchdog.md kisinyovi agytröszt elemzője.
„Része lehet a Moldova destabilizálására irányuló orosz erőfeszítéseknek, mivel sok különböző módszert alkalmaznak erre.”
Mióta Oroszország február 24-én megindította Ukrajna elleni invázióját, a 2,6 millió lakosú Moldovának komoly válsággal kell megküzdenie. Egy főre vetítve több ukrán menekültet fogadott be, mint bármely más ország; megugrott a feszültség az ország Oroszország által támogatott szakadár régiójában; akut energiaválsággal küzd; és Európa nagy részéhez hasonlóan ott is az egekbe szökött az infláció.
A gyakori bombafenyegetés csak növeli a nyomást az ország amúgy is túlterhelt hatóságaira.
„Sok erőforrást blokkol – rendőrség, nyomozók, műszaki szolgálatok –, ez egyfajta zaklatás, mondhatnám, a moldovai állami rendszerek és közszolgáltatások zaklatása” – mondta Pasa.
Maxim Motinga, a moldovai Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal ügyésze azt mondta az AP-nek, hogy az esetek miatt gyakorlatilag minden nap indítanak büntetőeljárást.
“Jelenleg minden, az ilyen ügyekhez kapcsolódó bűnügyi nyomozás folyamatban van” – mondta, hozzátéve, hogy hivatalos segítséget kértek Oroszországtól és Ukrajnától, ha “bizonyos nyomokat találnának, melyek az érintett országokba vezetnek”.
„Remélem, hogy választ kapunk ezektől az országoktól” – mondta.
Veaceslav Belbas, a 43 éves moldovai üzletember, aki hétfőn légi úton tért volna vissza Törökországból Kisinyovba, pánikba esett a gépen, miután a repülője 30 percig körözött a főváros körül. Ezt követően megfordultak, és visszamentek Törökországba.
„Sokat imádkoztunk, és végül földet értünk” – mondta.
„Számomra akkora sokk volt, hogy azt mondtam a feleségemnek, hogy ez volt az utolsó repülésem.”
A feszültség áprilisban nőtt meg igazán, miután egy sor robbanás történt az Oroszország által támogatott szakadár Dnyeszteren Túli Köztársaságban, ahol Oroszország mintegy 1.500 katonát állomásoztat. Akkor egy orosz tisztségviselő nyíltan beszélt arról, hogy elég területet kell elfoglalni Dél-Ukrajnában ahhoz, hogy az oroszok által ellenőrzött régiókat szárazföldi úton összekapcsolják a Dnyeszteren túli részekkel.
Azóta is komoly aggodalmak merülnek fel amiatt, hogy a NATO-n kívüli, katonailag semleges Moldova Oroszország háborús pályájára kerülhet.
Megfigyelők rámutattak, hogy a robbantások akkor történtek, amikor Moldova – amely történelmileg szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával – erősödő nyugati irányultságot mutatott, sőt röviddel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, benyújtotta az EU-csatlakozási kérelmét. Június végén kapta meg az EU-tagjelölti státuszt, nem sokkal a bombafenyegetés kezdete előtt.
A moldovai belügyminisztérium közölte, hogy emelni akarja a hamis bombariadóért kiszabható pénzbírságok összegét, illetve a börtönbüntetés hosszát.
A kisinyovi repülőteret július óta több tucat bombafenyegetés érte, ami miatt megerősítették a biztonsági szolgálatot. Radu Zanoaga, a repülőtér határrendészetének vezetője szerint egy speciális egységet hoztak létre, amivel igyekeznek a biztonsági tisztviselőket tehermentesíteni, akiknek minden egyes bejelentés esetén a városközpontból kell kiszállniuk a reptérre.
„Jelenleg a repülőtéren belül működő egyéb (állami) szervekkel, intézményekkel együttműködve kezeljük a helyzetet” – mondta.
“Korábban is voltak bombariadók, de nem annyi és nem olyan gyakran, mint most.”
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/07/24/ezt-az-orszagot-nem-kell-elfoglalni-maguktol-akarnak-oroszok-lenni/” ][/hm_embed]
