India tengeri hadviselése szintet lépett: vízen az első saját fejlesztésű anyahajójuk – VIDEÓ

India üzembe helyezte első saját építésű repülőgép-hordozóját, ami az első lépés afelé, hogy ellenpontozza Kína egyre növekvő flottáját a térségben. írja az Al Jazeera.

Az INS Vikrant, amelynek neve szanszkritül „hatalmasat” vagy „bátort” jelent, az ország második hordozója. Az elsőt még 2004-ben vásárolták Oroszországtól – a régi, még a szovjet korszakból itt maradt INS Vikramadityát 2004-ben vásárolták meg Oroszországtól az Indiai-óceán és az Indiai-öböl védelmére.

Az indiai haditengerészet által tervezett és a dél-indiai Cochin Hajógyárban épített új, 262 méteres INS Vikrantot Narendra Modi miniszterelnök indította el pénteken az ország brit fennhatóságtól való függetlenségének 75. évéről szóló megemlékezés részeként.

„Ez egy történelmi nap és mérföldkőnek számító eredmény” – mondta Modi.

„Jó példa a kormány azon törekvésére, hogy India védelmi szektorát önellátóvá tegye.”

A hordozó a legnagyobb Indiában épített hadihajó, személyzete körülbelül 1.600 fős, és egy 30 harci gépből álló flottát üzemeltethet, beleértve a vadászrepülőket és helikoptereket is – közölte a haditengerészet.

A Vikrant kezdetben orosz tervezésű MIG-29K-sokkal fog hajózni, amelyek már az INS Vikramadityán is szolgálnak.

A 47.400 tonnás hadihajó 2023 végére lesz teljesen üzemképes, miután átesik a vadászgépek leszállási próbáin. Később India több mint két tucat új repülővel tervezi felszerelni a hordozót, jelenleg a francia Dassault Rafale-M és a Boeing által épített F/A-18 Block III Super Hornet típusokban gondolkodnak.

A védelmi minisztérium szerint az új indiai repülőgép-hordozó alkatrészeinek több mint 75 százaléka belföldi erdetű, fél tucat nagy ipari cég és több mint 100 kisebb vállalkozás szerepel a berendezések és gépek beszállítói listáján.

A hajó igen lassan és drágán készült el: hat évvel a tervezett határidő után bocsájtották vízre és mintegy 2,5 milliárd dollárral lépték túl az előzetes költségkeretet.

India 1,38 millió embert foglalkoztat a hadserege kötelékében, erői nagy számban állomásoznak a térség két másik atomhatalma, Kína és Pakisztán határain.

Főként az előzővel feszült a viszonya Új-Delhinek, ugyanis az elmúlt években Kína kiterjesztette jelenlétét az Indiai-óceánra, a Csendes-óceán nyugati részére és azon túlra is. Augusztusban Peking egy hadihajója bedokkolt egy kínai építésű Srí Lanka-i kikötőbe, annak ellenére, hogy Újdelhi biztonsági aggályai szerint ezzel megsértették India szuverén vizeit.

Peking a hajót kutatóhajónak nevezte, de széles körben úgy vélik, hogy kettős felhasználású kémhajóról van szó, és India úgy gondolja, hogy a térség megfigyelésére használhatják.

Válaszul az egyre szaporodó atrocitásokra az indiai haditengerészet tavaly négy hadihajót küldött Délkelet-Ázsiába, a Dél-kínai-tengerre és az Indo-Csendes-óceáni térségbe, hogy újdonsült szövetségeseivel – az Egyesült Államokkal, Japánnal és Ausztráliával – együtt gyakoroljanak.

Modi pénteken azt mondta, hogy túl sokáig hagyták figyelmen kívül az indo-csendes-óceáni térség és az Indiai-óceán biztonsági aggályait.

„Ma ez a terület számunkra az ország nagy védelmi prioritása. Tehát minden eszközzel ezen dolgozunk, a haditengerészet költségvetésének növelésétől a kapacitás növeléséig” – mondta.

Az indo-csendes-óceáni térség hatalmas tengeri régiója igencsak viharos, mivel Kína területi vitákat folytat szomszédaival, köztük Tajvannal, a Fülöp-szigetekkel, Indonéziával, Vietnammal, Japánnal és Dél-Koreával. Ezek egy része olyan stratégiailag létfontosságú vizek, ahol jelentős tenger alatti olaj- és gázlelőhelyek találhatóak.

India haditengerészeti flottája jelenleg két repülőgép-hordozót, 10 rombolót, 12 fregattot és 20 korvetthajót foglal magában.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/09/01/indiai-jotanacs-dolgozz-18-orat-egy-nap/” ][/hm_embed]