A világhírű magyar filmrendező, Béla Tarr az indiai Thiruvananthapuramba érkezett, hogy átvegye az életműdíjat a 27. Keralai Nemzetközi Filmfesztiválon (IFFK). Egy ott készült interjúban beszélt a kommunizmusról.
Életműdíj Indiában
A Keralai Nemzetközi Filmfesztivált (IFFK) 1996 óta rendezik meg India Kerala államának székhelyén, Tiruvanántapuramban.
A filmrendező személyesen vette át az elismerést a pénteken záruló indiai filmmustrán. A december 6. és 16. között lezajlott eseményen, a Tarr Béla melankolikus világai című válogatásban a Családi tűzfészek, a Szabadgyalog, a Kárhozat, a Werckmeister harmóniák, A londoni férfi és A torinói ló című filmjeit is láthatta a közönség.
A fesztivál méltatása szerint az 1955-ben született Tarr Béla, aki “az emberi létről alkotott egyedülálló filozófiai és költői megközelítéseiről ismert”, a világ filmművészetének egyik legelismertebb alkotója, filmjeit szenvedélyes rajongótábor követi. Filmes életművét bemutatva írták, hogy rendezőként a Családi tűzfészek című filmmel debütált 1977-ben. Pályafutásának kezdetén hétköznapi emberekről szóló hétköznapi történeteket mesélt, gyakran a cinema vérité stílusában. A következő évtizedben stílusa és témái is változtak. Életművéből kiemelték az Őszi almanach (1984), a Kárhozat (1988), a Sátántangó (1994) és a Werckmeister harmóniák (2000) című alkotásait, és megemlítették, hogy A londoni férfi című filmje 2007-ben a Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában szerepelt, és a közönség, valamint a kritikusok széles körű elismerését is kivívta.
“Tarr filmjei a kétértelműségükkel is lenyűgöznek, mivel a nyugati civilizáció végének és az elpusztított természet bosszújának allegóriáiként is értelmezhetők”
– fogalmaztak a szervezők a fesztivál honlapján.
A rendező 2011-es A torinói ló című filmje után jelentette be, hogy nem készít több nagyjátékfilmet – idézték fel. 2013 februárjában filmiskolát indított Szarajevóban. 2017-ben pedig Till the End of the World címmel mutatta be filmes installációját Amszterdamban.
Az IFFK világ filmművészetére kitekintő szekciójában Baranyi Gábor Benő Zanox – Kockázatok és mellékhatások című filmje és Fazakas Péter A játszma című filmje is bemutatkozott.
“Eddig még nem láttam jó kommunistákat”
Egy malajálam napilapnak adott interjúban elmondta véleményét a kommunzimusról, írja az India Today NE.
”Az én hazám egykor a kommunizmust fogadta el. Ugyanez az ország később megtanított arra, hogy gyűlöljem a kommunizmust” – idézte a napilap.
Tarr továbbá elárulta, hogy 16 éves koráig megrögzött kommunista volt, később azonban rájött, hogy a vezetők, akiket egykor imádott, hamis kommunisták voltak, ezért úgy döntött, hogy kilép.
”Eddig nem láttam jó kommunistákat. A vezetők a kommunizmust arra használják, hogy álcázzák bűnözői tevékenységüket és az emberi jogok megsértését”
– tette hozzá.
”A legtöbbjük nem tudja, mi a különbség a kommunizmus és a marxizmus között.” – mondta.
Béla szerint az autokrácia és a kommunizmus egy és ugyanazon tollból fakad, és azt is megkérdőjelezte, hogy találkozott-e már olyan országgal, amely a kommunizmus és a szocializmus révén fejlődhetett volna.
”Nem láttam még ilyent. Valószínűleg Kínát lehetne mondani. De Kína kapitalista ország” – vélekedett.
Hozzátette továbbá, hogy hosszú a lista azokról az országokról, amelyek a kommunizmus miatt megalázó bukást szenvedtek el. Olyan országok szerepelnek ezen a listán, mint Lengyelország, Magyarország, Kelet-Németország és Oroszország.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2021/09/19/az-elnyomast-vagy-a-felszabaditast-jelkepezi-a-szabadsag-teri-szovjet-emlekmu/” ][/hm_embed]
Forrás: