Pokoljárás. Kőkemény próbatétel a középkorban
A purgatóriumhoz kapcsolódó manapság nem igazán hihető történetek között szerepel egy, amit Tinódi (Lantos) Sebestyén, – a magyar epikus költészet jelentős alakja – 1552-ben, Zsigmond király és császárnak krónikája című históriás énekében Tar Lőrincnek, a király egyik vitéz katonájának történeteként örökített meg. A sok valós leírást jegyző Tinódi elbeszélését ma a mesék világához sorolnánk, azonban 1836-ban ismét a nyomára akadtak a történetnek a Gyöngyösön előkerült latin nyelvű emlékek között, majd a század végére felfedezett középkori brit források is beszámoltak róla.
A hagyomány kezdete Szent Patrikhoz köthető, akinek Krisztus a purgatórium bejáratát megmutatta. Írország északnyugati részén, Ulster tartomány Donegal grófságában egy különös barlang, az ún. Szent Patrik-purgatórium volt a középkor elképzelése szerint a túlvilág bejárata, mely később emiatt búcsújáró hellyé lett. Létezésére utaló adatok már 1185-től megjelennek, sőt a 15. századtól kezdve az Európát ábrázoló térképen is feltüntetik (egy 1492-ből származó világtérképen egyedül ez az írországi terület szerepel). A helyszínnek magyar vonatkozása is van: Tar Lőrinc, Luxemburgi Zsigmond király kalandos életű lovagja több zarándokhelyet is felkeresett, így Szent Patrik purgatóriumának barlangjába is leszállt.
A Rátót nemzetségből származó Lőrinc, Zsigmond király kedvelt embere, tari, pásztói és siroki földbirtokos volt, aki akkor nyert királyi pártfogást, amikor megmentette Zsigmond király életét.
Világkörüli utazásáról egy 16. század eleji latin vers, a „Peregrinatio Laurentii Taar” számol be, mely megemlékezik Tar Lőrinc pokoljárásáról is. Magának a pokoljárásnak a leírása is fennmaradt, méghozzá elég részletesen, amelyet maga a hős diktált le az ottani hivatalnok, Yacubus Yonge királyi jegyző részére és „Prohemium memoriale super visitatione Domini Laurencii Ratholdi militis et baronis Ungariae factum de purgatorio sancti Patricii in insula hibernie” cím alatt brit területen maradt fenn. Ez a következőket mondja el: amint bezárul Lőrinc mögött a Patrik-barlang ajtaja, két gonosz szellem erőszakkal vissza akarja téríteni, de a kereszt jelére elmenekülnek. További két kísértés próbáját kiállva Mihály arkangyal jelenik meg előtte és megmutatja neki a purgatóriumot, ahol a démonok „számos még életben levő egyének” lelkét sanyargatják, és itt látja megholt ismerőseit és rokonait is. Távozóban a főangyal tanácsokkal látja el, hogy övéinek lelkét hogyan szabadíthatja ki. Mindez 1411-ben történt. A feljegyzés legrégebbi középkori másolatát tartalmazó colligatumot a British Library, a magyarországi forrást pedig a Gyöngyösi-kódex őrzi Tar Lőrinc “pokoljárásáról”.
Magának a barlangnak – névadója, Szent Patrik után – az első neves látogatója „Oenus lovag” volt, akinek víziói a 12. sz. vége óta különösen bajor és osztrák területen váltak népszerűvé. Tar Lőrinc előtt ötvennyolc évvel (1353-ban) már járt egyébként magyar zarándok is a Patrik-barlangban, nevezetesen Krizsafán fia György, Nagy Lajos vitéze. Látogatásáról szintén maradtak fenn feljegyzések, amelyek latinul és nyugat-európai fordításokban is terjedtek. Látogatását ír püspöki, érseki és a johannita rend írországi perjele is igazolta.
A látomásokban felfedezhető, hogy egymás közvetlen hatására keletkeztek. A kutatók egyéb, nem a Patrik-barlanggal kapcsolatos hitvilági látomásokkal is összevetették (Szent Péter és Pál jelenései, Szent Gergely dialógusa, Visio Alberici stb.). Mindezekben közös motívum a világi hatalmasságok bűnhődése, égi kísérő, megbízatások küldése a földre, bűnös uralkodó büntetése tüzes trónnal, tüzes ággyal stb., azonban a magyarok látomásaikban élő vagy meghalt hozzátartozóik, ill. saját sorsuk iránt is érdeklődést mutatnak.
Érdemes elolvasniA nándorfehérvári csata emlékére. Ezek a falak még látták a törökök vereségét
Tar a nógrádi térség csinos kis települései közé tartozik gazdag épített műemlékeivel. Tar Lőrinc udvarházának romjai, megjelenített alapfalai ma is láthatóak a falu feletti magaslatot uralva. Lábai előtt emelkedik a kerítőfallal ölelt római katolikus templom, Szent Mihály arkangyal temploma, akivel Tar Lőrinc személyesen találkozott és akitől kérdéseire válaszokat kapott pokoljárása során. Napjainkban látható formája többszöri elpusztulás és átépítés utáni képét mutatja számtalan értékes középkori részlettel: freskókkal, faldíszítésekkel, faragványokkal.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra