Húsvét-sziget: tudósok megfejtették végre a rejtélyes óriásszobrok titkát

A szakemberek több száz éve értetlenül álltak a Húsvét-szigeten álló építmények előtt, de most kiderült, hogy kerültek oda.

Évszázadok óta lenyűgöznek bennünket a Húsvét-sziget ikonikus alakjai, ám eddig senki nem értette, hogyan kerültek oda. Ez most végre megváltozhat, írja a LADbible.

A vulkáni kőfigurákat a feltételezések szerint 1300 és 1600 között faragták, és a sziget anyanyelvén moai-nak hívják őket.

Amint a Britannica cikkéből kiderül, a Húsvét-sziget a Csendes-óceánon, Polinéziában található, de nemzetközi jogilag Chile tartományának tekintendő. A szigetet őslakosai egyébként Rapa Nuinak nevezik.

De mit keresnek ott?

És bár a gyönyörű szobrokról készült fotók bejárták a világot, azt senki nem értette pontosan, hogy mi célból is állnak ott. Voltak feltételezések, melyek szerint a Húsvét-sziget vezetőinek tiszteletére építették őket, de ez soha nem nyert igazi megerősítést, és azt sem magyarázta meg, hogy miért pont azokra a helyekre kerültek a szobrok, ahová kerültek.

Most azonban a régészek úgy gondolják, hogy megtalálták végre a megoldást. A szobrok nagy része a csendes-óceáni sziget partja mentén helyezkedett el, és a New York-i Binghamton Egyetem kutatói ennek nyomán kezdtek vizsgálódásba a helyszínen.

Az édesvíz lehet a magyarázat

És arra jutottak, hogy az egésznek a vízhez lehet köze. A távoli szigeten ugyanis csak rendkívül kis mennyiségű édesvíz áll rendelkezésre.

Ezért Rapa Nui lakóinak túlélését több száz évvel ezelőtt jelentős mértékben a talajvíz jelentette. A felszín alatti vízkibocsátás a víztartó rétegekből, azaz vizet tartalmazó kőzet- vagy üledékrétegekből jön létre. Amikor elérnek egy bizonyos telítettségi pontot, a bennük lévő víz kifolyik a talajból.

Ez lehetővé teszi az emberek számára, hogy iható édesvízhez juthassanak bárhol, ahol a tengerpart környékén felbukkan a víz, mert a sókoncentráció elég alacsony ahhoz, hogy biztonságosan fogyasztható legyen.

Carl Lip, a Binghamton Egyetem szakértője kifejtette: “A sziget porózus vulkáni talaja gyorsan elnyeli az esőt, ami a patakok és folyók hiányát eredményezi. De szerencsére a talaj alatti víz lefelé folyik, és végül közvetlenül azon a ponton hagyja el a talajt, ahol a porózus földalatti kőzet találkozik az óceánnal.”

Megoldotta a Húsvét-sziget vízellátását

Hozzátette: “Amikor az árapály alacsony, az édesvíz közvetlenül a tengerbe áramlik. Az emberek így kihasználhatják ezeket az édesvízforrásokat azáltal, hogy ezeken a pontokon felfogják a vizet.” A part menti vizekben lévő só százalékos arányának mérésével a kutatócsoport összefüggést talált az édesvízkészlet és a szobrok elhelyezése között.

“Most, hogy többet tudunk az édesvíz pontos helyéről, ezeknek az emlékműveknek a elhelyezkedése rendkívüli értelmet nyer” – zárta gondolatait Lipo. “Ott vannak elhelyezve, ahol az édesvíz azonnal elérhető.”

Mindezt alátámasztja, hogy az első európaiak beszámolói, akik a szigetre érkeztek, leírták, hogy a bennszülöttek tengervizet isznak. A korabeli holland felfedezők számára ez a viselkedés természetesen érthetetlen volt. De a fejlemények fényében hirtelen érthetővé válik.

Ez is érdekelhet:

• A sziget, ahol a kettes számrendszert évszázadokkal korábban feltalálták, mint Európában
• Titokzatos kultúrából származó arany ékszereket találtak

Kiemelt kép: depositphotos.com