Tegyük ki a nyilvánvaló viccet az útból: Nem Al Gore találta fel az internetet. Valójában Gore úr soha nem is állította, hogy ő tette volna. Egy 1999-es, Wolf Blitzerrel a CNN-nek adott interjúban az akkori alelnök azt mondta, hogy ő kezdeményezte az internet létrehozását, vagyis politikusként támogatta azokat az informatikusokat, programozókat és mérnököket, akik a globális hálózatot jogszabályokkal építették ki.
Az igazság az, hogy az internet létrejöttét számos látnok és újító érdemeként tartják számon, akik olyan jövőt képzeltek el, amelyben a számítógépek kommunikálhatnak egymással. A korai számítógépek elszigetelt eszközök voltak, amelyek nem voltak képesek jelentős fizikai erőfeszítés nélkül adatokat megosztani, így a felhasználóknak lyukkártyákat vagy mágnesszalagos tekercseket kellett szállítaniuk az információcseréhez — írja a How Stuff Works.
Az egyik legkorábbi látnok Vannevar Bush volt, aki a második világháború alatt fontos szerepet játszott a Védelmi Kutatóbizottságban. Bush 1945-ben előre látta, hogy az információ döntő szerepet fog játszani a jövőbeli konfliktusokban, és felismerte a naponta keletkező hatalmas adatmennyiséget. Elképzelte az információk kezelésére szolgáló automatikus eszközt, egy számítógépes könyvtárat, amelyet “memex”-nek nevezett el. Bár a memex nem számítógépes hálózat volt, mégis megteremtette az alapokat a későbbi tudósok számára egy valódi digitális információkezelő rendszer kiépítéséhez.
Az intergalaktikus hálózat
J.C.R. Licklider továbbfejlesztette Bush elképzeléseit, és megértette, hogy az információkezeléshez új megközelítésre van szükség. Becslései szerint az információk átválogatása a munkaidejének mintegy 85 százalékát emésztette fel. Licklider a hálózatok hálózatát képzelte el, létrehozva egy nagy teljesítményű számítástechnikai rendszert, amelyet “Intergalaktikus hálózatnak” nevezett el. Ez az elképzelés mérnököket és tudósokat inspirált az első nagy kiterjedésű hálózat kifejlesztésére: Az ARPANET-ET.
Az ARPANET-től az Internetig
Az internet létrehozásában tett jelentős lépések az ARPANET-tel (Advanced Research Projects Agency Network), az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által finanszírozott projekttel kezdődtek. Az ARPANET célja az volt, hogy olyan technológiát hozzon létre, amely képes támogatni a számítógépes hálózatokat, még akkor is, ha a csatlakoztatott számítógépek különböző operációs rendszereket használnak. Az ARPANET előtt a számítógépes hálózatok mérete korlátozott volt, és azonos gépekből álltak.
Larry Roberts, az ARPANET programvezetője döntő szerepet játszott a tervezésében. Mike Wingfield mérnök hozta létre azt az interfészt, amely lehetővé tette, hogy egy számítógép összekapcsolódjon egy internetes üzenetfeldolgozóval (IMP), és így a különböző számítógépek ugyanazon a hálózaton keresztül kommunikálhassanak.
Átviteli vezérlő protokoll és internetes protokoll
Jelentős kihívást jelentett egy olyan közös szabályrendszer, vagyis protokoll kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy a különböző gépek megértsék egymást. Robert Kahn és Vinton Cerf fejlesztette ki a két legfontosabb protokollt: A TCP (Transmission Control Protocol) és az IP (Internet Protocol) protokollt. Ezek a protokollok egy korábbi, Network Control Protocol nevű protokollt váltottak fel, lehetővé téve az ARPANET számítógépek számára, hogy más hálózatokhoz csatlakozzanak.
Csomagkapcsolási módszer
Paul Baran, Donald Davies és Leonard Kleinrock a csomagváltó módszer megtervezésével járult hozzá az internet működéséhez. Ez a technika az adatok csomagokra való felosztását jelenti, amelyek mindegyike különböző utakat járhat be a hálózaton keresztül a célállomásig, ahol a fogadó számítógép az egyes csomagokban szereplő információk alapján újra összerakja a fájlt.
A tartománynévrendszer
1983-ban Paul Mockapetris feltalálta a Domain Name System (DNS) nevű rendszert, amely az internet szempontjából döntő fontosságú fejlesztés volt. A DNS lehetővé tette a felhasználók számára, hogy hosszú numerikus címsorok helyett szóalapú címeket írjanak be, jelentősen leegyszerűsítve az internetes navigációt és használatot.
A világháló
A Tim Berners-Lee által 1990-ben létrehozott World Wide Web forradalmasította az internettel való interakcióinkat. Bár gyakran tévesen az internettel azonosítják, a web csak egy módja a globális hálózat elérésének. Berners-Lee találmánya, a weboldalak, weboldalak és webböngészők révén az internet hozzáférhetőbbé és felhasználóbarátabbá vált, és a mindennapi élet szerves részévé vált.
Az internet létrehozása számos látnok, mérnök és tudós közös munkája volt. Vannevar Bush koncepcionális memexétől kezdve J.C.R. Licklider, Larry Roberts, Robert Kahn, Vinton Cerf és Tim Berners-Lee gyakorlati megvalósításáig minden egyes hozzájárulás döntő lépés volt a figyelemre méltó globális hálózat felé, amelyre ma támaszkodunk. Az ő innovációik nélkül nem létezne az internet, ahogyan mi ismerjük – a modern kommunikáció, kereskedelem és kultúra egyik sarokköve.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
India elkezdett kétfelé hasadni egy új tanulmány szerint
Hogyan pusztulhat el egy galaxis? Több mód is van rá
