Egy tulipánfa a klímaváltozás ellen – Vajon hasznos ellenszerre bukkantak a tudósok?

Egy ismerős kerti fa, amely vonzó virágairól és leveleiről ismert, érdekes titkot rejteget. A kutatók felfedezték, hogy a Liriodendron nemzetségbe tartozó tulipánfák fája nem keményfa és nem is puhafa, hanem egy különleges tulajdonságokkal rendelkező fatípust képvisel. Milyen különleges tulajdonsággal rendelkezik ez a fa?

A két tulipánfafaj, a Liriodendron tulipifera és a Liriodendron chinense már 30-50 millió évvel ezelőtt is létezett. Ekkorra tehető a légköri szén-dioxid jelentős csökkenése, amely összefüggésben lehet ezen fák evolúciójával. A kutatók ezért kísérletezni kezdtek különböző növényfajokon, mert ha jobban megértenénk a fák egyedi makrofibrilla szerkezetét, betekintést nyerhetnénk abba, hogyan tárolják hatékonyan a szén-dioxidot.

A fafajtákon végrehajtott kutatás

A Science Alert-ben megjelentek alapján a kutatók pásztázó elektronkrio-mikroszkópiával 33 különböző növényfaj sejtfalát vizsgálták meg természetes állapotukban. Ez a módszer lehetővé tette számukra a növényi szövetek pontosabb megfigyelését, mint a hagyományosan szárított minták esetében. Tanulmányuk során kiderült, hogy a virágzó növények (angiospermák) és a magtermő növények (gymnospermák) közötti szerkezeti eltérések nem mindig egyértelműek.

A tulipánfa faanyagának egyedi tulajdonságainak felfedezése mellett a kutatók két, a Gnetum nemzetséghez tartozó gymnosperm fajban is hasonló másodlagos sejtfalszerkezeteket találtak. Ez a felfedezés a konvergens evolúció példája, amikor nem rokon fajok függetlenül hasonló tulajdonságokat fejlesztenek ki. Ezek az eredmények hozzájárulnak a növényi evolúció és a fa szerkezeti sokféleségének jobb megértéséhez, ami fontos következményekkel jár mind a biológiai kutatások, mind a mérnöki tudományok számára.

A növények másodlagos sejtfalai, amelyek elengedhetetlenek a fa sűrűségéhez és szilárdságához, egyben jelentős szénraktárként is funkcionálnak. Szerkezetük és változatosságuk megértése kulcsfontosságú a szén-dioxid-megkötési módszerek fejlesztéséhez és az éghajlatváltozás kezeléséhez. Ez a kutatás hangsúlyozza, hogy mennyire fontos a növényi anatómia tanulmányozása a szén-dioxid-tárolási stratégiák javítása és a környezeti hatások csökkentése érdekében.

Forrás: Pixabay

A tulipánfafaj “titkos” tulajdonsága

Jan Łyczakowski és Raymond Wightman kutatók szerint a tulipánfák fontos szerepet játszhatnak a szén-dioxid-leválasztási kezdeményezésekben. Egyedi faszerkezetük és hatékony szénmegkötésük miatt ígéretes jelöltek a szén-dioxid-leválasztó ültetvények számára. E potenciált már vizsgálják néhány kelet-ázsiai országban, ahol Liriodendron-ültetvényeket alkalmaznak a szén-dioxid tárolására.

A kutatók úgy vélik, hogy az említett fák fokozott szén-dioxid-tároló képessége összefügg a makrofibrillumok méretével, amelyek a sejtfal hosszú, fonalszerű kötegeit alkotják. A keményfákhoz képest a tulipánfák makrofibrillái lényegesen nagyobbak. Ez a szerkezeti különbség lehetővé teheti számukra, hogy több szenet kössenek meg és tartsanak meg, különösen azokban az időszakokban, amikor a légköri szén-dioxid szintje alacsonyabb volt.

Ez a felfedezés új perspektívát nyújt az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, és lehetőséget ad arra, hogy a jövőben jelentősebb szerepet játszanak a szén-dioxid-leválasztási kezdeményezésekben. Ahogy a tudományos közösség folytatja a növényi anatómia és a szén-dioxid-tárolás kutatását, egyre inkább világossá válik, hogy az ilyen fák szerepe fontossá válhat a fenntartható jövő érdekében.

Ez is érdekelhet:

• Rájöhettek, hogyan épült az első egyiptomi piramis
• A villámok is elősegíthették a földi élet kialakulását