Közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a majomhimlőt a WHO
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a legalább 13 afrikai országot sújtó majomhimlő-járványt.
Pár nappal ezelőtt az Afrikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (Africa CDC) első ilyen jellegű nyilatkozata után most a WHO is bejelentette, hogy egy sürgősségi bizottság megállapította, hogy a majomhimlő ismét veszélyt jelent a globális közegészségügyre, írja az IFLScience.
Dr. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója leírja, hogy „a majomhimlő egy új kládjának megjelenése, gyors terjedése a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, valamint a több szomszédos országból jelentett esetek nagyon aggasztóak. A KDK-ban és a többi afrikai országok terjedő majomhimlő-klónok mellett egyértelmű, hogy összehangolt nemzetközi válaszlépésekre van szükség a járványok megállításához és ahhoz, hogy életeket mentsünk.”
A majomhimlő lehet a következő, világszerte elterjedt vírus?
Még 2022-ben a WHO PHEIC-nek, azaz közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a betegséget, miután több mint 60 olyan országban tört ki, ahol korábban nem jelentették, és amely nagyrészt szexuális úton terjedt. A majomhimlő tünetei általában lázzal, torokfájással, izomfájdalmakkal kezdődnek, így könnyen össze lehet téveszteni kevésbé veszélyes betegségekkel. Amint megjelennek az arcon kezdődő jellegzetes kiütések, viszkető vagy fájdalmas hólyagok alakulhatnak ki, amely a test bármely pontjára átterjedhet. A majomhimlőben szenvedők egészen addig terjeszthetik a kórt, amíg az összes hólyag el nem tűnik a testről.
A himlővel azonos családba tartozó vírus azonban szerencsére sokkal kevésbé halálos, mint az a fekete himlő, amely csak Európában évente több százezer ember halálát okozta. Ez volt az a vírus, amely elvette Kölcsey Ferenc jobb szemét. A legtöbb ember 2-4 héten belül felépül, de a betegségnek még mindig súlyos következményei lehetnek, különösen a kisgyermekek, várandósok és a legyengült immunrendszerű emberek esetében. A szövődmények, például a másodlagos bakteriális fertőzések akár végzetesek is lehetnek. A fekete himlőt a védőoltásokkal sikerült legyőzni, és a majomhimlő ellen is rendelkezésre állnak oltóanyagok.
A 2022-es járvány kitörésekor kritika érte a globális válaszlépéseket, amelyek elhanyagolták a betegség által leginkább sújtott afrikai országokat. Míg a gyors lakossági tájékoztató kampányok és a vakcinák bevezetése segített abban, hogy egyes régiókban a legveszélyeztetettebbek védőoltást kapjanak, a figyelem elfordult az olyan országoktól, mint a KDK – még akkor is, amikor az ottani esetek száma valójában növekedett, állítja az afrikai CDC.
Dimie Ogoina professzor szerint „az Afrikából származó majomhimlőre ott nem fektettek elég nagy hangsúlyt, majd 2022-ben globális járványt okozott. Azonban itt az ideje határozottan cselekedni, hogy a történelem ne ismételje meg önmagát.”
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
