Bermeja: A közép-amerikai sziget, ami egyszerűen felszívódott a 20. század végére
A Mexikói-öbölben található Bermeja-sziget évszázadokon keresztül szerepelt a térképeken, majd egyszer csak eltűnt. A kis vöröses színű felszínű sziget a Yucatán-félsziget északi partjánál állítólag fontos geopolitikai szerepet játszott a térségben, mára mégis eljutottunk odáig, hogy még abban se vagyunk biztosak, hogy létezett-e valaha.
A szigetet mindenesetre a 16. századtól kezdve következetesen feltüntették a térképeken – derül ki az Ancient Origins írásából.
Bermeja története körülbelül egy időben kezdődik azzal, amikor a spanyolok elkezdték felderíteni a közép-amerikai térséget. Nevét először a 16. századi híres térképész, Alonso de Santa Cruz rögzítette az 1539-ben megjelent El Yucatán e Islas Adyacentes (magyarul: A Yucatán és a környező szigetek) című művében. 1540-ben egy másik térképész, Alonso de Chaves az Espejo de Navegantes (Hajósok útmutatója) című művében rögzítette pontos helyét, ezután pedig évszázadokon keresztül használták viszonyítási pontként. A fordulópont a csak az 1990-es években következett be, amikor a mexikói kormány hiába kereste a szigetet azzal a céllal, hogy a tengeri határait definiálja.
De miért ilyen fontos Bermeja?
A történtek után jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért kellett több mint háromszáz év, hogy kiderüljön, valami hiba csúszhatott a “rendszerbe”. Az évek során a szigetet sokáig használták hivatkozási alapnak különböző területi követelések kapcsán a térségben, valószínűleg azonban nem ez volt a fő oka annak, hogy 1997-ben végül komolyabb erőfeszítésekkel kezdték keresni (hiába).
Maga Bermeja, ha létezett is, nem volt több, mint egy nagy vörös szikla a Mexikói-öbölben, szóval önmagában senkit nem érdekelt. Mexikót elsősorban az 1971-ben az Hoyos de Doña mezőn talált olaj érdekelte. Ez a felfedezés vezetett a mexikói nemzeti olajtársaság, a PEMEX megalapításához, és tette Mexikót a globális olajszektor egyik főszereplőjévé. Az ilyen jellegű érdeklődésükkel azonban korántsem voltak egyedül. Az Amerikai Egyesült Államok már régóta konfliktusban volt Mexikóval a térségben található olajlelőhelyeket illetően, így szintén fokozott érdeklődéssel viseltetett az “eltűnt” sziget iránt.
A fejlett technológia és a kifinomult felderítési módszerek ellenére az évek során azonban a szigetnek nyomát se találták. 2009-ben a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem a mexikói képviselőház megbízásából még kiterjedtebb felmérést végzett, de ez is eredménytelen maradt. A Google Térképen a mai napig csak a sziget vélt helye található meg, “lelkes utazók” pedig még véleménybejegyzéseket is írtak.
Mi lehet a magyarázat?
Sokan konkrét összeesküvés-elméleteket találtak ki arról, mi okozhatta a sziget “hirtelen” eltűnését, de a legvalószínűbb az, hogy Bermeja soha nem is létezett (bár nyilvánvalóan sokkal izgalmasabban hangzik, hogy a CIA áll az egész mögött).
Eszerint tehát a korai térképeken való jelenléte egyszerűen térképészeti tévedésre vezethető vissza – értelemszerűen abban az időben a kartográfusok gyakran korlátozott és pontatlan információk alapján dolgoztak. A navigációs adatok téves értelmezése vagy az ismeretlen területek megkérdőjelezhető “önkéntes feltérképezése” vezethetett Bermeja létrehozásához. A sziget tehát lehetett a térképészek képzeletének szüleménye, vagy egy tévesen azonosított földterület, amelyet pontatlanul rögzítettek, majd a későbbi térképeken továbbörökítettek.
A szigetek eltűnésének azonban nem ez az egyetlen módja. Sok hasonló esetben egyszerűen a természet áll a dolog hátterében. A tengerszint emelkedése vagy az erózió is lerombolhatta a szigetet, bár kevéssé valószínű, hogy ilyen rövid idő alatt tényleg nyomtalanul eltűnt volna.
Ezeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban