Az USA kálváriája: Világvezetőből szereptévesztésbe?
Az Egyesült Államok hosszú ideje globális vezető szerepet tölt be, de napjainkban egyre több külső és belső kihívás veszélyezteti ezt a pozíciót. A belpolitikai megosztottság, a globális gazdasági változások és Kína felemelkedése mind hozzájárulnak a kérdéshez: vajon meddig maradhat az USA szuperhatalom?
A hidegháború vége és az amerikai álom hanyatlása
1992-ben, amikor az USA győzelmet aratott a hidegháborúban a Szovjetunió felett, a világ békés korszakba lépett. Ez az időszak azonban hamar elmúlt. Amerika vezető szerepének negatív hatásai mellett számos pozitív is volt: az ország hozzájárult ahhoz, hogy a világ az emberi létezés alapvető kérdéseiben egyre jobbá váljon. Az USA vezetése alatt sok ország fejlődött gazdaságilag, és javultak az életkörülmények, különösen a nyugati világban.
Ugyanakkor a „pax americana” kezdett felbomlani, amikor a globális centrum, elsősorban az USA a tőkemaximalizálástól hajtva elkezdte kiszervezni a munkásosztályát a harmadik világba, olcsóbb munkaerő reményében. Az USA gazdasági stratégiája, különösen a Kínával kötött gazdasági egyezmények nyomán, hozzájárult ahhoz, hogy a kínai-amerikai vegyes vállalatok többségi tulajdonosa a Kínai Állam lett.
Ez a folyamat feltőkésítette, gazdaságilag erősítette Kínát, aminek következtében az USA elindította saját munkásosztályának hanyatlását, amely egykor az amerikai álom üzemanyaga volt. Az amerikaiak eleinte abban reménykedtek, hogy Kína gazdasági liberalizációja politikai demokratizálódással jár, de ez nem következett be.
A populizmus térnyerése, a belpolitikai megosztottság és történelmi szimbólumok az USA-ban
A munkásosztály magára maradása komoly politikai következményekkel járt. Bernie Sanders megpróbálta megreformálni a Demokrata Pártot, de mivel ez nem sikerült, a kallódó munkásosztály nagy része a Republikánus Párt felé fordult, amely populista fordulatot vett a jobboldalon. Texas szerepe különösen érdekes ebben a folyamatban, mivel az állam a republikánusok bázisává vált.
Egy időben rendre felvetődött Texas kiválásának kérdése is, de mára a retorika megváltozott: Texas nem kiválni akar, hanem átalakítani Amerikát. A demokraták bázisa időközben Kalifornia lett. A két állam közötti rivalizálás szimbolikusan újraéleszti a történelmi észak-déli feszültségeket, és az amerikai politikai rendszer megújulásának kulcsfontosságú eleme lehet.
A belső polarizáció eredete – Mi Amerika?
Arról van szó, hogy az amerikai társadalom lassan elveszítette a közös nemzeti, kulturális összetartó erejét amely korábban mindenek felett összeforrasztotta. Azt senki nem kérdőjelezte meg eddig, hogy mit jelent amerikainak lenni. Az eszmény, hogy Amerikában mindenkinek van helye, nem számít honnan jött, hogy mindenki elérheti a céljait és boldog lehet. Az amerikai identitás eszménye sérült.
Emellett Amerikában a kereszténység politikai hagyománnyá vált. Az alkotmány szinte szakrális jellegű. Ennek a hagyománya mindeddig konszenzust épített az emberek között. Ha közelről nézzük az amerikai belpolitikát, akkor láthatjuk, hogy ezt az eddig kollektív társadalmi szervező erőnek tekinthető ideológiai hagyományt az egyik oldal elkezdte a saját politikai ideológiájába beépíteni, így a keresztény hagyományt és az amerikai nemzeti tudatot politikai termékké tenni.
A másik oldal ugyanezt tette a saját ideológiájának megfeleltetve, megszüntetve a konszenzuális jelleget, amit a kereszténység és az amerikai alkotmányosság eddig magában hordozott. Minden, ami eddig Amerikát Amerikává tette, és a világ materiális értelemben vett legsikeresebb demokráciájává, az elsorvadt. A nyugati liberális civilizációnak ez a szimbolikus csúcsépítménye az amerikai alkotmány, ezen alapszik az az életmód, amit ismerünk és gyakorlunk.
Szuperhatalom?
Az Egyesült Államokban mély belső válság tapasztalható. A politikai polarizáció, az oktatás színvonalának csökkenése, a növekvő gazdasági egyenlőtlenségek és a kulturális megosztottság mind veszélyeztetik az ország jövőjét. Az Egyesült Államoknak meg kell bírkóznia a kérdéssel: mi is valójában Amerika?
Továbbá felmerül a kérdés hogy amíg hátralép, hogy ezzel szembe nézzen, és elrendezze a kulturális, társadalmi identitás kérdéseit, vajon képes lesz-e visszatérni a globális színpad legfelső lépcsőfokára, mint a világrend őre?
Az USA jelenlegi helyzetében nem biztos, hogy vissza tudja szerezni ezt a szerepét, különösen Kína és Oroszország megerősödésével szemben.
Vendégszerző: Kovács Boglárka
A cikk forrásai:
- National Interest (2024). America in 2024: Still First Among Equals?
- Biznews (2023). Can America renew its superpower status amid political divides?
- IERI (2023). How long can the United States stay as a superpower?
Érdemes elolvasni:
- Zelenszkij „győzelmi tervéről” tárgyalt az amerikai politikusokkal
- Trump: „Én vagyok minden idők legnagyobbika, nagyobb vagyok Elvis-nél is!”
Kiemelt kép: depositphotos.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Hány nukleáris fegyvert használtak eddig a történelem során?
12 ezer méter mély lyukat ástak a tudósok, hátborzongató dolgot találtak
Az eddigi legfiatalabb bolygót találták meg csillagászok
Szúnyogok segítségével küzdenék le kutatók a maláriát
Kína valóban a titokban tartott repülőgép-hordozójával gyakorlatozik?
Egy orosz törvényhozó szerint Putyinnak ‘minden joga megvan arra’, hogy a NATO-országokat támadja