Nyilvánosságra hozták az orosz költségvetést a következő három évre – és még brutálisabb, mint várták
Az orosz kormány benyújtotta a 2025-2027-es szövetségi költségvetés tervezetét az Állami Dumának, amiből kiderül, mennyi pénz megy el a háborúra.
Rövid válasz? Rengeteg. A hosszú válasz? Még annál is több, mint amire a szakértők számítottak, ez pedig ördögi körbe viszi a teljes orosz gazdaságot.
Benyújtották a tervezetet
A nagyjából 7000 oldalas dokumentum felvázolja a tervezett bevételeket és a tervezett kiadásokat, a számok pedig meghaladták a korábbi előrejelzéseket. Csak a jövő évre 41,5 billió rubelt (158 billiárd forint) különítettek el – és lehet, hogy ez nem a végleges összeg.
Ráadásul a költségvetés rekordmennyiségű része „titkos” vagy „szigorúan titkos” besorolású. A The Bell becslései szerint a kiadások közel egyharmada rejtve van a nyilvánosság elől. A Meduza független orosz hírportál elemezte a költségvetési tervezetet.
Az orosz kormány 2024-2026-os költségvetése szerint a hatóságok 2024-ben 36,6 billió rubel kiadással számolnak, a névleges kiadások 2025-re 34,3 billió rubelre csökkennek. A dolgok azonban kicsit másképp alakultak. A pénzügyminisztérium máris túllépte az idei célt, 39,4 billió rubelre becsülve a kiadásokat, és jövőre további öt százalékos növekedésre számít. Ennek oka egyértelmű: Oroszország Ukrajna elleni háborúja nem ért véget.
Mire megy el a pénz?
A pénzügyminisztérium már tavaly is rekordösszegeket különített el a „nemzetvédelemre”, de 2024 után a kiadások csökkentését tervezte. Most azonban az új költségvetési tervezetben rekordot jelentő 13,5 billió rubel szerepel a védelemre, így ez a legnagyobb kiadási kategória. Ez 25 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és még a Bloomberg előrejelzését is meghaladja, amely egy héttel a költségvetés közzététele előtt készült.
A következő három évben a kapcsolódó „Nemzetbiztonság és bűnüldözés” kategóriában, amely a fegyveres erőket, valamint az ügyészek és nyomozók fizetését foglalja magában, szintén növekedni fognak a kiadások. 2025-ben 3,5 billió rubelt különítenek el ezekre a célokra. A „nemzetvédelemmel” együtt a biztonsággal kapcsolatos kiadások a teljes szövetségi költségvetés 41 százalékát teszik majd ki.
Ezeknek az alapoknak a céljait jellemzően homályosan fogalmazzák meg, mint például „a katonai-műszaki együttműködési megállapodásokból eredő kötelezettségek biztosítása”, „a katonai felszerelések feltöltése” és „a Belügyminisztérium feladatainak ellátása”. Az oroszok által megszállt ukrán területek „helyreállítására és társadalmi-gazdasági fejlesztésére” tervezett kiadások azonban konkrétabbnak tűnnek. Négy év alatt ezek a költségek a tervek szerint meghaladják az 1,29 billió rubelt.
Eltörpül a költségvetésben – szerintük
Érdemes megjegyezni azt is, hogy a hatóságok úgy tűnik, hogy a költségvetés erős katonai fókuszát lekicsinylik: a kulcsfontosságú tisztviselők nem tettek említést róla, és az orosz üzleti kiadványok sem foglalkoznak vele széles körben.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter a szociálpolitikát nevezte meg a költségvetés legfőbb prioritásaként, bár a kiadások tekintetében ez a második helyen áll. Míg 2024-re 7,7 trillió rubelt különítettek el, addig a szociális kiadások jövőre 6,5 trillió rubelre csökkennek – bár az ígéretek szerint később 7,2 trillió rubelre emelik vissza.
Mit jelent ez a gazdaság számára?
A pénzügyminisztérium azt állítja, hogy a költségvetési terv célja „az inflációs nyomás megfékezése és a gazdaság ellenálló képességének megerősítése”. Ez azonban korántsem tűnik biztosnak. A Központi Bank többször figyelmeztetett a túlságosan laza költségvetési politika miatti áremelkedés kockázatára. A magas kormányzati kiadások több pénzt juttatnak a gazdaságba, ami fellendíti a fogyasztói kiadásokat. Eközben a termelés nem nő – már most is teljes kapacitáson van -, így az infláció tovább nő.
A kormány kedvezményes programjai, a mesterséges árcsökkentés még egy réteggel bonyolultabbá teszik a helyzetet. Elvira Nabiullina, az orosz Központi Bank vezetője szerint a központi bank a kereslet hűtése érdekében emeli az irányadó kamatlábat, de a kormány ezt a támogatások bővítésével ellensúlyozza. Ez aláássa a bank erőfeszítéseit, és arra kényszeríti, hogy még tovább emelje a kamatokat, ami egy ördögi kört hoz létre.
Idén a Központi Bank célja az volt, hogy az inflációt négy százalékra csökkentse, de az kilenc százalékon tetőzött. Az előrejelzést azóta kétszer is felülvizsgálták, és a négyszázalékos célt most a jövő évre tolták ki, bár a közgazdászok továbbra is szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy addigra sikerül elérni.
Növekszik az infláció
Az új költségvetés csak fokozta az aggodalmakat: a gépjármű-ártalmatlanítási díj jelentős emelése mellett jövőre a közüzemi díjak is emelkedni fognak. Eredetileg 5,7 százalékos emelést terveztek, de a végleges dokumentumban 11,9 százalékos emelés szerepel – az idei 10 százalékos emelkedésen felül. Az áram ára 12,6 százalékkal, a gázé pedig 10,3 százalékkal emelkedik. A múltban az ilyen lépések meredeken rontották az inflációs várakozásokat, ami arra késztette a Központi Bankot, hogy még tovább emelje az irányadó kamatlábat – és az már 19 százalékon áll.
Eközben a gazdaságfejlesztési minisztérium előrejelzése szerint az elkövetkező három évben az olajárak csökkenni fognak, ami 2026-ra 100 dollár/USD-re gyengíti az orosz valuta árfolyamát, a GDP növekedése pedig három százalék körül fog mozogni.
Ez is érdekelhet:
