3 ókori technológia, amiket mai napig nem sikerült teljesen megfejteni
A mai napig elcsodálkozunk a gízai piramisokon, amik kapcsán máig rejtély, hogy pontosan milyen ókori technológia áll a nagyfokú precizitás hátterében, és a jelen embere számára hasonlóan lenyűgözők a maja civilizáció egyes vívmányai, de még a római vízvezetékrendszer is.
Az Ancient Origins cikkéből azonban kiderül, hogy ezeken kívül számtalan, adott esetben kevésbé ismert esettel találkozhatunk, ahol olyan módszereket használhattak őseink, amire a mai napig nem tudtunk magyarázatot találni.
Ókori technológiák nyomában
Manapság hajlamosak vagyunk az elmúlt évszázadok, és még inkább az elmúlt évezredek embereire tudatlan, primitív mindenre alkalmatlan “előemberekként” tekinteni, de ilyenről a legtöbb esetben szó sincsen. Elvégre ha olyan csekély értelműek lettek volna őseink, akkor sose jutottunk volna el a jelenlegi fejlettségi szintünkre. Ami azonban ennél is nyomósabb érv, az az, hogy még évezredekkel ezelőttről származnak olyan technológiák, amiknek a háttere számunkra a 21. században rejtély marad.
Az ókori rómaiak titka
Az ókori rómaiakat sok mindenért, joggal csodáljuk a mai napig. Ez alól természetesen az építészet és az infrastruktúra sem kivétel. Legyen szó a Colosseumról, vagy a számtalan színházról, templomokról, palotákról, vagy éppen a már említett csatornarendszerről. Ezekben szinte kivétel nélkül egy közös dolog van, ami nem más, mint a római beton.
Elsőre furcsán hangozhat, hiszen a beton nem az első dolog, ami eszünkbe jut, ha ókori technológiákról van szó, de nem szabad elfelejtenünk, hogy az ebből készült szerkezetek kétezer évet kibírtak, a legváltozatosabb körülmények közt.
A pontos összetételt a mai napig nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy volt benne mész, tengervíz és vulkáni hamu. Az pedig ennél is érdekesebb, hogy egyes kutatók szerint a “betonkeverék” éppen a tengervíz hatására keményedett meg igazán, ami a mai beton esetében elképzelhetetlen lenne.
A római Pantheon a mai napig a legmagasabb betonépítmény, ami egyáltalán nem tartalmaz betonvasat
Forrás: Wikimedia Commons
A világ első analóg számológépe
Az antiküthérai szerkezetet 1901-ben fedezték fel az azonos nevű görög szigeten, és úgy sokan a világ első analóg számítógépeként tartják számon. Az alapján, amit tudunk róla, a Kr. e. 100 körüli időszakból származó szerkezetet valószínűleg a görög holdnaptár követéséhez használták. A készülék a holdciklusok mellett a naprendszer változásait és a bolygómozgásokat is számon tartotta. A több mint 30 bronz fogaskerékből álló, és egy fakeretes “gép” elképesztő pontossággal jósolta meg a csillagállásokat és a napfogyatkozásokat is.
Az, hogy ezt a rendszert hogy alakították ki, nem tudjuk, de csupán viszonyításképpen mechanikus órákat először a középkorban készítettek, annak is inkább a vége fele.
A delhi vasoszlop
A Delhiben található több mint 7 méter magas és 6 tonnát nyomó vasoszlopban mérete ellenére első ránézésre nem sok különlegességet találunk. Az oszlopban ugyanis nem az a furcsa, hogy mi van rajta, hanem éppen az, hogy mi nincs: rozsda – annak ellenére, hogy már a 4. század óta áll. Azt, hogy ez hogy lehetséges, a mai napig nem tudják megmagyarázni a szakemberek.
Az oszlop alacsony szén- és magas foszfortartalma valószínűleg hozzájárul ahhoz, hogy ilyen jól bírja, de nagyjából ennyi, amit tudunk. Az ilyen korrózióállóságú vas előállításának technológiáját egészen a 20. századig nem értették meg teljesen, így bátran mondhatjuk, hogy a delhi vasoszlopon dolgozó mesteremberek az ókori technológiájukkal körülbelül másfél évezreddel megelőzték a korukat.
A delhi vasoszlop
Forrás: Wikimedia Commons
Ezeket is érdemes elolvasni:
Feltörtek egy 2 milliárd éves kőzetet, és életet találtak benne
