A tudósokat is ledöbbentette ez a 2000 éves számítógép

Görögországban megszokott dolog, hogy nap mint nap régiségeket fedeznek fel. Elvégre az ország korábban az ókori görögök hazája volt, akiknek társadalma évezredekkel ezelőtt virágzott, és jelentős hatással voltak a matematikára, az orvostudományra, a csillagászatra és a filozófiára.

Számos világot megváltoztató felfedezés tőlük származik, többek között rájöttek, hogy a bolygók a Nap körül keringenek, aztán ott a Hold méretének és a Föld kerületének meghatározása, illetve az első csillagászati kalkulátor kifejlesztése. Most ez a legújabb felfedezés ismét megdöbbentette a szakembereket, írja a The Archaeologist.

Az antiküthérai szerkezet, az első ismert analóg számítógép, egy kézzel működtetett planetárium, amely mechanikus formában ábrázolja a Naprendszert. A szerkezet 2000 éves. Úgy gondolják, hogy az ősi civilizáció arra használta volna, hogy évtizedekre előre megjósolja a napfogyatkozásokat és a csillagászati helyeket.

Korát meghazudtoló mechanizmus

Annak érdekében, hogy az olimpiai játékokat négyévente rendezhessék, az olimpiai ciklus nyomon követésére is használták. Az antiküthérai szerkezetet 1901-ben fedezték fel, jóval az analóg számítógép feltalálása előtt. Az azonos nevű görög sziget partjainál egy hajótörés után előkerült roncsok között fedezték fel.

Valerios Stais régész egy évvel később fedezte fel, hogy egy fogaskereket rejt. A BBC megkereste Tony Freeth professzort a University College Londontól, aki alapos tanulmányt végzett a rendszerről, és feltárta annak titkait és bonyolultságát.

Az antiküthérai szerkezet mellett a kutatók márványszobrokat, vázákat, gyönyörű ékszereket és pénzt is találtak. Freeth professzor szerint “akkoriban senki sem tudta, hogy mihez kezdjen” a különös lelettel.

Nem gondolta senki, hogy érdekes lenne, amikor felfedezték, csak egy korrodált, nagyjából egy nagy szótár méretű tárgy volt.

Nagy volt azonban az izgalom, amikor Stais felfedezte a fogaskerekeket a belsejében, mert ez a tárgy jelentőségére és státuszára utalt. Bármi, ami az ókori Görögországból származik, nem tartalmazhat fogaskerekeket, így ez volt az első meglepetés. Ezek a fogaskerekek precízek voltak, és milliméteres fogakkal rendelkeztek.

De miért is kellett ilyesmi az ókori görögöknek? Freeth professzor szerint a megoldás kulcsa a görögök asztrológiához való kapcsolatában rejlik. Akkoriban tényleg elképesztő volt arra gondolni, hogy a tudományos elméleteiket automatizálhatják.

Az antiküthérai szerkezet, amely 82 darabra hasadt, és amelynek nagy része hiányzik, jelenleg egy athéni múzeumban látható. A technológia fejlődésének köszönhetően azonban Freeth professzor és csapata egy nyolctonnás röntgenkészülék segítségével minden egyes darabról adatokat tudott gyűjteni.

Amikor először megnéztük az eredményeket, megdöbbentő volt, mert nemcsak az összes fogaskereket mutatta meg három dimenzióban, így szét tudtuk választani őket, hanem az összes új feliratot is a töredékeken.

Rengeteg információt szereztek meg, és elkészítették az első képet a készülék előlapjáról. Annak további vizsgálata érdekében, hogy mennyire voltak technológiai szempontból jártasak az ókori görögök, és hogy rejteget-e más titkokat is az antiküthérai szerkezet, Freeth professzor azt tervezi, hogy tanulmányát továbbviszi, és megépíti a szerkezet teljes méretű fizikai modelljét.

Érdemes elolvasni:

• Az Agyaghadsereg átka, amely lesújtott megtalálóira
• Elmarad a túlnépesedés, sőt, inkább népesség csökkenésére számíthatunk