Egymillió embert sújtott ez a titokzatos betegség, majd nyomtalanul eltűnt

„Az emberek elfelejtették, miről szól az élet” – mondja Robert De Niro karaktere az Ébredések című filmben, miután 30 évnyi bénultságból ébred fel. „Elfelejtették, milyen is igazán élni.” Az Ébredések című film Dr. Oliver Sacks orvos valós történeteit dolgozza fel, és páratlan érzékenységgel mutatja be azokat az embereket, akiket az encephalitis lethargica, azaz az „álomkór” érintett.

Ez a betegség, bár talán ritkának tűnik, közel egymillió embert érintett világszerte az első világháború környékén. Aztán egyszer csak eltűnt, nyom nélkül, és azóta is rejtély, hogy mi idézhette elő. Mi lehetett ennek az oka?

A betegséget először egy bécsi neurológus írta le 1917-ben, és azt jegyezte fel, hogy a kezdeti tünetek az influenzához hasonlóak voltak – itt azonban véget is ért a hasonlóság írja a Science Alert. Az első hetekben néhány beteg képtelen volt elaludni, míg másokat csak néhány percre sikerült felébreszteni, hogy egyenek. Az első szakaszban a betegek fele meghalt, de azok, akik túlélték, még furcsább tüneteket produkáltak: mozgásuk lelassult, testük merevvé vált, és sokan szemük furcsa, merev pozícióját is tapasztalták.

A betegség sajnos lassan, de biztosan súlyosbodott. Sokan maradtak olyan „fagyott” állapotban, mint De Niro karaktere a filmben: képtelenek beszélni vagy mozogni. Ezen kívül monoton vagy elmosódott beszéd, hangulatingadozások, és még személyiségváltozások is jelentkeztek. Egy kutatás során olyan esetekre is bukkantunk, ahol négy betegnél kleptománia, vagyis kényszeres lopási késztetés is kialakult.

De vajon mi okozhatta ezt a rejtélyes betegséget?

Egy betegség eredetének felderítése sosem egyszerű folyamat. Az, hogy például a HIV okozza az AIDS-et, vagy hogy a HPV méhnyakrákot idézhet elő, hosszú kutatások eredménye volt, és kezdetben egyáltalán nem volt nyilvánvaló. Az encephalitis lethargica esetében is hasonló a helyzet. Mivel a betegség hirtelen jelent meg, majd váratlanul eltűnt, sokan fertőzésre gyanakodtak. Az influenzajárvány is ebben az időben tombolt, bár az első álomkóros esetek még a spanyolnátha előtt megjelentek. Azonban nem találtunk influenzavírust azok agyában, akik a betegséget átélték, így ez nem állja meg önmagában a helyét.

Mégis megkíséreltük kideríteni a történtek hátterét, és órákat töltöttünk több mint 600 encephalitis lethargicás beteg feljegyzéseinek áttanulmányozásával. Megállapítottuk, hogy a betegeknek mindössze 32 százalékánál fordult elő bármi, ami influenzaszerű tünetekre utalhatott volna a betegség előtt, és kevesebb mint 1 százalékuknak volt beteg családtagja. Tehát az influenzára visszavezethető elmélet nem tűnik meggyőzőnek.

Mi a helyzet a környezeti tényezőkkel? 1917 eseménydús év volt: az első világháború hatalmas ember-, fegyver- és anyagmozgást indított el. Talán egy új vegyi anyag lehetett az ok? Kutatásunk szerint azonban nem volt kapcsolat azok között, akik bizonyos anyagokkal dolgoztak és azok között, akik megbetegedtek.

Újabban egy új elmélet merült fel az encephalitis lethargica kapcsán: lehet, hogy autoimmun folyamat áll a háttérben – vagyis az immunrendszer tévedésből a saját agyszövetet támadta meg. Ilyen folyamat a hasnyálmirigy sejtjeinek megtámadása esetén az 1-es típusú cukorbetegséghez, vagy a pajzsmirigy sejtek elleni antitestek esetén Basedow-kórhoz vezethet. Az agyban ezek pusztító következményekkel járhatnak, és az utóbbi években a sclerosis multiplexről is kiderült, hogy autoimmun probléma okozza.

Az úgynevezett autoimmun encephalitis során bizonyos antitestek az agy idegsejtjeit támadják meg. Arra jutottunk, hogy az encephalitis lethargicás betegek közel fele autoimmun encephalitisben is szenvedhetett, bár tüneteik nem igazán illeszkedtek a mai ismert típusok egyikéhez sem.

Lehetséges, hogy egy fertőzés, esetleg influenza vagy más kórokozó váltotta ki ezt az autoimmun folyamatot. Egyes autoimmun betegségeket ugyanis fertőzések indítanak el, mivel a kórokozók némileg hasonlíthatnak a test saját sejtjeire. Amint az immunrendszer felismeri a „betolakodót”, megvan a veszélye annak, hogy saját szervezetünket is megtámadja.

Miért fontos ez? Érdemes még egy olyan járvány eredetét vizsgálni, amelynek utolsó túlélője két évtizede elhunyt? A válasz: igen. Az encephalitis lethargica ugyanis nem az első neurológiai járvány volt a történelemben – és ha nem találunk választ, készületlenül érhet minket a következő.

Ezt is érdemes elolvasni: 

• Az emberiség eredete: ezek a legkülönösebb elméletek
• Kutatók szerint a neandervölgyi ember soha nem is halt ki igazán

Kiemelt kép: Depositphotos.com