Magyar atombunkerek – mennyien férnénk el bennük?

Mennyi ideig lennének képesek megvédeni minket? Miközben Németország elkezdte a háborús vészhelyzet esetén használható bunkerek nyilvántartását, a svédek tájékoztatókat küldtek háztartásaiknak egy esetleges háborús helyzetre való felkészüléshez. Nyugat-Európa több országa is lépéseket tett, hogy lakosságát felkészítse egy lehetséges konfliktusra. De mi a helyzet Magyarországon? Vannak itt bunkerek? És ha igen, milyen állapotban vannak?

Több évtizeddel ezelőtt Magyarország kormánya még számolt az atomtámadások lehetőségével, és a kor színvonalának megfelelő védekezési rendszert próbált kialakítani. Ma azonban ilyen központi, átfogó projektről nem áll rendelkezésre információ írja a Tudas.hu.

Egykor a gyerekeket is oktatták arra, hogyan viselkedjenek atomtámadás esetén, de az ilyen jellegű képzés mára kikerült az állami oktatási tantervekből. Bár egy esetleges nukleáris támadás rendkívül valószínűtlen, Magyarországon jelenleg nincs nyilvánosan ismert, intézményesített felkészülés ilyen helyzetekre. Ennek ellenére korábban számos bunkert létesítettek az ország különböző pontjain.

A fikció és a valóság határán

A polgári védelem régi megközelítése abból a feltételezésből indult ki, hogy egy atomcsapást követően a túlélők a legközelebbi óvóhelyet keresik fel. Az azonban másodlagos szempontként merült fel, hogy a menedék eléréséig milyen mértékű sugárzás érheti őket, beleértve a gamma-sugárzást és a radioaktív hamut. A nukleáris háború hatásainak megértésére elrettentő példát nyújtott a november 21-i támadás Dnyipróban (Dnyepropetrovszk).

Az orosz ballisztikus rakéták és hiperszonikus fegyverek együttes csapása pillanatok alatt sújtott le a délkelet-ukrajnai nagyvárosra. A hangsebesség tizenegyszeresével érkező robbanófejek ellen a légvédelmi rendszerek tehetetlennek bizonyultak. Érdekesség, hogy a város egyik ikonikus gyára, amely a támadás célpontja volt, föld alatti bunkerekkel rendelkezett, ahol katonai eszközöket tároltak és gyártottak. Ennek ellenére a földalatti létesítmények sem élték túl a csapást – még úgy sem, hogy a robbanófejekben nem volt atomtöltet.

Helyzet Magyarországon: korlátozott kapacitású bunkerek

Fotó: Wikimedia Commons

Magyarországon a szakértők szerint Budapest lakosságának körülbelül 40%-a találhatna ideiglenes védelmet földalatti óvóhelyeken. Az azonban nem ismert, hogy ezek a bunkerek pontosan hol találhatók, mekkora befogadóképességgel rendelkeznek, és milyen időtartamra biztosítanak menedéket. Vidéken az infrastruktúra még ennél is hiányosabb. A fővárosban talán a legismertebb földalatti létesítmény az úgynevezett F4-es objektum, amelyet Rákosi-bunkerként is emlegetnek. Ez a Szabadság tér és a Kossuth tér alatt húzódik, és kapcsolódik a metróhálózathoz. Az óvóhely néhány száz ember számára biztosíthatna védelmet egy esetleges támadás után, de kérdéses, hogy meddig.

Fotó: Wikimedia Commons

Egy globális atomháború után előrejelzett, akár 10-12 évig tartó “atomtél” olyan kihívásokat jelentene, mint a drasztikus hőmérsékletcsökkenés és az élelmiszer-ellátás ellehetetlenülése, amelyre még a legmodernebb bunkerek sem kínálnak hosszú távú megoldást. Az ilyen létesítmények csupán néhány hétre vagy hónapra tudnak elegendő élelmiszert, ivóvizet és tiszta levegőt biztosítani.

Fotó: Wikimedia Commons

Ezt is érdemes elolvasni:

Hónapokra vagyunk a 3. világháborútól a hátborzongató jóslat szerint

Amerika sürgeti Ukrajnát, hogy 18 évre csökkentsék a mozgósítási korhatárt