Egyre nyugtalanabbak a kutatók: elérhetjük a klímaváltozás azon pontját, ahonnan nincs visszaút

A klímaváltozás hosszú ideje jelent egyet a fenyegető valósággal, de a klímafordulópontok különösen nyugtalanítóak. Ezek a bizonyos fordulópontok hirtelen, visszafordíthatatlan változásokat okozhatnak a Földön, és úgy tűnik, egyre közelebb kerülünk hozzájuk.

Az emberi tevékenység olyan mértékben gyorsítja fel a globális felmelegedést, amelyhez foghatót a geológiai múltban nem láthattunk. A következmények már most is kézzelfoghatóak, egyre szélsőségesebbek az időjárási jelenségek, a jégtakarók olvadnak és a tengerszint gyorsan emelkedik. Miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább növekszik, a 2023-ra mért globális hőmérséklet-emelkedés 1,64 °C volt az iparosodás előtti szinthez képest, ami egyre valószínűbbé teszi, hogy a klímarendszer bizonyos elemei hirtelen, végleges módon átbillennek.

Fotó: Creative Commons

Mit jelent a fordulópont?

A fordulópont egy olyan kritikus határ, amelynek elérése után a változás visszafordíthatatlanná válik. A klímaváltozás esetében ez a hatás pedig katasztrofális következményeket jelent, írja a BBC Science Focus.

Miért okoz gondot a kutatóknak?

A klímamodellezők két fő problémával szembesülnek. Az egyik, hogy nehéz előre jelezni, mikor következik be egy fordulópont, és milyen mértékben, valamint az, hogy ezek kezelése drasztikusan befolyásolja az előrejelzéseket. A klímarendszer bonyolultsága miatt számtalan helyi vagy regionális fordulópont létezhet, de jelenleg összesen kilencet tartanak számon, amelyek globális hatású környezeti változásokat idézhetnek elő.

Mik jelentik a legnagyobb veszélyt?

Ide tartozik a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtakarók összeomlása, az Amazonas esőerdő pusztulása, valamint a metán felszabadulása az olvadó sarkvidéki permafrosztból. Ha ez a két jégtakaró megszűnik, a tengerszint akár 12 métert is emelkedhet, világszerte elárasztva a part menti városokat. Ráadásul a fehér jég eltűnése és a sötét sziklák megjelenése még több hőt nyelne el, tovább súlyosbítva a klímaváltozás egyébként is szörnyű következményeit.

Az Amazonas esőerdő elvesztése és a permafroszt olvadása óriási mennyiségű szén-dioxidot juttatna a légkörbe, tovább súlyosbítva a problémát. Ezek a változások már akkor bekövetkezhetnek, ha a globális hőmérséklet mindössze 1,5 °C-kal nő, amit valószínűleg a 2030-as évek elején fogunk elérni.

Az AMOC: a legrettegettebb fordulópont

A klímatudósok számára a legnagyobb aggodalmat az Atlanti-óceáni Meridionális Áramlás Rendszer (AMOC) összeomlása jelenti, amely az Egyesült Királyságot és Észak-Európát melegebben tartja. Egy évtizeddel ezelőtt még azt hitték, hogy ez csak több fokos globális felmelegedés esetén következhet be, de a legújabb kutatások sokkal közelebbi időpontokat jósolnak.

Az AMOC jelenleg gyengébb, mint bármikor az utolsó jégkorszak óta, ebben pedig az általunk előidézett klímaváltozás vezető szerepet játszik. Egy 2021-es tanulmány “majdnem teljes stabilitásvesztésre” utalt, míg a 2023-ban publikált előrejelzések 2025 és 2095 közé teszik a leállás időpontját, középpontban az 2050-es évekkel. Egy másik elemzés szerint a rendszer akár 2037 és 2064 között is összeomolhat.

Az Atlanti meridionális áramlási rendszer az elmúlt ezer évben most a leggyengébb. European Union, Copernicus Marine Environment Monitoring Service

Mi történhet az AMOC leállása után?

Az AMOC a klímaváltozás szempontjából az egyik legfontosabb óceáni áramlás, amely hőt szállít a trópusi területekről az Északi-sarkvidékre. Percenként 17 millió köbméter vizet mozgat, ami 7 ezer olimpiai úszómedencének felel meg. Ha leáll, az katasztrófális hatásokkal jár. Európában a hőmérséklet legalább 10 °C-kal eshet vissza, míg Észak-Amerika keleti partvidéke a tengerszint gyors emelkedésével nézne szembe. Ez mezőgazdasági válságot, éhínséget és társadalmi konfliktusokat okozhat.

Bár a kibocsátások azonnali csökkentése lassíthatja a klímaváltozás folyamatát, a baj az, hogy a fordulópontokat gyakran csak akkor ismerjük fel, amikor már túl késő, így a kutatók csak remélni merik, hogy az AMOC esetében még van visszaút.

Érdemes elolvasni:

• Megsemmisítő vulkánkitörés közeleghet, nincs vészforgatókönyvünk
• Tömeges kihalás: tudósok leleplezték, hogy mikor jön a borzalmas esemény
• Az Antarktiszon talált 80 millió éves borostyán bizonyítja az ottani esőerdők létezését