A világ legrégebbi emberi lábnyomai 115 ezer évesek és nem is lenne szabad ott lenniük
A régészek rábukkantak a valaha talált legrégebbi emberi lábnyomokra, amelyek elképesztő módon 115 ezer évesek lehetnek, ráadásul egy olyan helyen, ahol nem is lenne szabad lenniük.
Az észak-szaúd-arábiai Nefúd-sivatagban, egy „nyom” jelentésű arab névvel illetett helyszínen fedezték fel a lábnyomokat, egy egykori iszapmeder felszínén, számos őskori állat lábnyomának társaságában. A lábnyomokat 2017-ben találták meg, amikor több mint 100 ezer évnyi erózió végül felfedte az alattuk lévő réteget, írja a LadBible.
Az eredményeket közzétevő tudósok szerint bár nem zárható ki teljesen, hogy a lábnyomokat neandervölgyiek hagyták, ez a kevésbé valószínű forgatókönyv. Matthew Stewart, a Max Planck Intézet biológusa és a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy „csak az utolsó két jégkorszak között, a hidegebb idő beköszöntével találunk egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyiek eljutottak a térségbe, ezért a lábnyomok nagy valószínűséggel embereké, azaz a Homo sapiensé.
Az emberi civilizációk mozgás közben nyomokat hagynak maguk után, amelyek az idő múlásával többnyire eltűnnek. Modern emberi lábnyomok iszapos talajon két napon belül elveszítik finom részleteiket, és négy nap alatt teljesen felismerhetetlenné válnak – állapította meg egy kísérleti tanulmány, amely más emlősnyomok hasonló viselkedését is megerősítette.
A Nefúd-sivatagban talált lábnyomok egy hajdani tó körül helyezkedtek el, nem ragadozók, hanem növényevő állatok nyomaival együtt. Ez arra utal, hogy az ősi emberek a vízhez jutás érdekében látogatták meg a területet. A kutatók megállapították, hogy az emberek csak rövid ideig tartózkodhattak a tó partján, mivel más régészeti leletek hiánya hosszabb távú jelenlétet nem támaszt alá.
A tanulmány szerint a bizonyítékok azt sugallják, hogy a tóparti helyszínt az emberek rövid ideig használták, valószínűleg elsősorban ivóvízforrásként a száraz időszakban. A kutatók úgy vélik, ezek lehetnek az utolsó emberi lábnyomok a térségben, mielőtt az eljegesedés beköszöntött volna, ami megakadályozta, hogy más csoportok újabb nyomokat hagyjanak a területen, mielőtt újabb üledékréteg fedte volna be őket.
Ez az új felfedezés csupán egy a Homo sapiens lábnyomainak hosszú sorában. Különösen híres például az úgynevezett „Éva-lábnyom”, amelyet egy nő hagyhatott körülbelül 117 ezer évvel ezelőtt. Mivel a szaúdi lábnyomok kora 130 ezer évre is tehető, ezek akár még régebbiek is lehetnek.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A tatárjáráskor árulásra készült a magyar király?
Ukrajna elzárta az orosz gázcsapokat, január 1-től nem szállít Európába
EIT: Európa legnagyobb kutatóintézete képviseletet nyit Magyarországon
Egész éves kampányban mutatja be szolgálatát a református egyház
500 kilós fémgyűrű hullott le az égből Kenyában, nem tudják, honnan jött
Nopcsa Ferenc, egy magyar férfi inspirálta Spielberg világhírű filmjét
