• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Papp Virág Papp Virág · 2025.01.27.
· MIX

Hogyan nem haltak ki a madarak ősei a többi dinoszaurusszal együtt?

Titokzatos ősmadár nyomaira leltek madarak

Forrás: Creative Commons

Az ősi madarak kikelnek biztonságos tojásaikból, miután szüleik elpusztultak a robbanásban. Nem!

De akkor mi lehetett a túlélők titka? Sokféle válasz létezik.

Túlélhetik a tojásban levő fiókák, ha a szüleik elpusztulnak?

A madarak többsége ki sem kelne, ha szüleik elpusztulnának egy olyan katasztrófa következtében, mint az aszteroida becsapódása. A legtöbb fajnak szüksége van valakire, aki kikelti a tojásokat, amíg készen nem állnak a kitörésre. Vannak azonban olyan madarak, amelyek tojásai nem igényelnek folyamatos gondoskodást, például olyan fészkeket építenek, amelyek a meleget szerves anyagok lebontásával biztosítják a tojások fejlődését.

A kikelésig való eljutás azonban csak a probléma egy része. Sok madár kezdetben nem tud önállóan közlekedni. Ezzel szemben a prekoszociális fajok azok, amelyek már születésüktől vagy a kikeléstől kezdve látnak és rendelkeznek némi védekező képességgel a ragadozókkal szemben. De még a normális prekoszociális fiatalok sem tudnának teljesen egyedül életben maradni.

A szuperprekoziális madarak, születésük után azonnal képesek zsákmány után futni, sőt egyesek már a kikelésük napján repülni is tudnak. De még ők is kapnak általában némi szülői támogatást, például az apák úgy szabályozzák a fészkelődombjuk melegét, hogy rothadó növényeket tesznek hozzá vagy távolítanak el, hogy a tojásokat egy szűk hőmérsékleti ablakban tartsák.

Csakhogy Dr. Melanie During, az Uppsalai Egyetem munkatársa az IFLScience-nek elmondta, nem feltételezhetjük, hogy a madarak mai viselkedése tükrözi a 66 millió évvel ezelőtti őseik viselkedését. Másrészt némileg meglepő lenne, ha a tömeges kihalás túlélői szuperpreszociálisak lettek volna, és mégis szinte minden leszármazottjuk születéskor függővé vált.

A tojáshéj nem atombunker

During szerint azonban nagyobb problémák is vannak. „A héj nem annyira véd az infravörös sugárzással szemben” – mondta During az IFLScience-nek. „Az emberek úgy gondolják, hogy az esemény utáni sugárzás volt a legnagyobb probléma” – tette hozzá During. Szerinte a kezdeti hőhullám volt a fő gyilkos, legalábbis Észak-Amerikában és Európában, ahol a legtöbb kutatását végezte. Azok a maradtak életben, akik valamilyen módon védve voltak, például a föld alatt. „A legtöbb dinoszaurusz nem rakott tojásokat védett helyeken” – mondta During, de nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a korszak néhány madara igen.

A mai Észak-Dakotában található Tanis lelőhelyen végzett kutatások során kimutatta, hogy a becsapódás késő tavasszal történt.

During szerint a túlélő madarak valószínűleg a déli féltekén tartózkodtak. Nemcsak sokkal távolabb voltak a becsapódás helyétől, de a becsapódás is az őszükön történt. Az akkor téli álmot alvó madarak védve lettek volna az eredeti robbanástól, és talán akkor ébredtek fel, amikor a növények helyreállása már megkezdődött.

Egyetlen modern madár sem alszik valódi téli álmot, gyakran vándorlással vészelik át a telet. Sokan azonban úgynevezett torporba merülnek, ami egy kevésbé szélsőséges és rövidebb ideig tartó állapot. A közönséges szegényfarkú madár számára ez azt jelenti, hogy hetekig alszik, és nem kell táplálkoznia.

Mi volt a madarak őseinek trükkje?

Dr. Derek Larson, a Royal BC Múzeum munkatársa nem azt vizsgálta, hogy a madarak hol maradtak életben, hanem azt, hogy milyen tulajdonságok segítették a túlélésüket. Larson volt az első szerzője annak a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmánynak, amely összehasonlította a késő kréta kori madárméretű dinoszauruszok csőrét az utána találtakkal.

Larson és társszerzői a kihalási eseményt megelőzően széles és stabil változatosságot találtak a kis dinoszauruszok szájszerveiben. A maniraptorák, amelyek méretükben hasonlítottak a fennmaradt madarakra, de fogaik voltak, kihaltak, míg néhány fogatlan madár átvészelte a krízist.

A szerzők szerint ez valószínűleg azért volt így, mert a fogatlan madarak gyakran magevők voltak. A magvak voltak a legvalószínűbb táplálékforrások, amelyek hosszú ideig elérhetőek maradtak. „Ez a minta megfigyelhető a modern tűzszukcessziós közösségekben, ahol a táplálékforrások hozzáférhetősége miatt a gabonafaló madarak az első madarak, amelyek újra elfoglalják a megzavart élőhelyeket” – írják Larson és szerzőtársai.

„Azt sem tartom valószínűnek, hogy a csak tojásokban való túlélés volt. Nem ismerek olyan bizonyítékot, amely ezt az elképzelést alátámasztaná” – mondta Larson az IFLScience-nek. „A kihalás túlélésének három fő tényezője, amely újra és újra felbukkanni látszik (a mi tanulmányunkban is), a következő volt: testméret, élőhely és étrend”.

A kisebb állatok gyakran jobban boldogulnak, ha a környezet drasztikusan megváltozik, de Larson szerint ez különösen igaz volt erre a kihalási eseményre, mert jobban tudtak „menedéket keresni a becsapódás és az azt követő tűzvihar elől”. Ezt követően azok, amelyek a katasztrófa előtt lehullott magvakból tudtak megélni, túlélték, amíg az erdők újra nem nőttek.

Ez is érdekelhet:

  • A tasmán tigris feltámasztása: mesterséges méhben fejlődő erszényes embriók
  • 500 ezer évvel korábban érkeztek Európába a homininok, mint azt eddig gondolták
Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
biológia kutatás tudomány
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • Egy új felmérés szerint Budapest az egyik legkevésbé gyerekbarát város Európában

  • Nagyot nézel, ha meglátod, mennyibe kerülnek kedvenc nyári ételeink idén

  • Korábban nyitnak a strandok és élményfürdők a hatalmas hőség miatt

  • MI-vel fedeztek fel egy 5 ezer éves, elveszett civilizációt a világ legnagyobb sivatagában

  • A Grand Canyonban talált 500 millió éves kőzetminták átírhatják a Föld fejlődésének történetét

  • Az év legnagyobb jógaeseményére kerül sor Budapesten

Kapcsolódó cikkek

Grand Canyon
2025.06.07.

A Grand Canyonban talált 500 millió éves kőzetminták átírhatják a Föld fejlődésének történetét


Olvasson tovább
jóga világnapja Budapest sporttudományi egyetem esemény
2025.06.07.

Az év legnagyobb jógaeseményére kerül sor Budapesten


Olvasson tovább
Wizz Air utasok, légitársaság, utazás, Közép-Európa
2025.06.07.

Lenyűgöző helyszínekre tervez járatokat a Wizz Air


Olvasson tovább
új közlekedési tábla Európa
2025.06.07.

Új közlekedési tábla Európában: mit jelent a zöld karika?


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
Egy új felmérés szerint Budapest az egyik legkevésbé gyerekbarát város Európában

Egy új felmérés szerint Budapest az egyik legkevésbé gyerekbarát város Európában

Tovább olvasok
Nagyot nézel, ha meglátod, mennyibe kerülnek kedvenc nyári ételeink idén

Nagyot nézel, ha meglátod, mennyibe kerülnek kedvenc nyári ételeink idén

Tovább olvasok
Korábban nyitnak a strandok és élményfürdők a hatalmas hőség miatt

Korábban nyitnak a strandok és élményfürdők a hatalmas hőség miatt

Tovább olvasok
MI-vel fedeztek fel egy 5 ezer éves, elveszett civilizációt a világ legnagyobb sivatagában

MI-vel fedeztek fel egy 5 ezer éves, elveszett civilizációt a világ legnagyobb sivatagában

Tovább olvasok
A Grand Canyonban talált 500 millió éves kőzetminták átírhatják a Föld fejlődésének történetét

A Grand Canyonban talált 500 millió éves kőzetminták átírhatják a Föld fejlődésének történetét

Tovább olvasok
Az év legnagyobb jógaeseményére kerül sor Budapesten

Az év legnagyobb jógaeseményére kerül sor Budapesten

Tovább olvasok
A világ legősibb piramisát lehet, hogy nem is emberek építették

A világ legősibb piramisát lehet, hogy nem is emberek építették

Tovább olvasok
Lenyűgöző helyszínekre tervez járatokat a Wizz Air

Lenyűgöző helyszínekre tervez járatokat a Wizz Air

Tovább olvasok
Új közlekedési tábla Európában: mit jelent a zöld karika?

Új közlekedési tábla Európában: mit jelent a zöld karika?

Tovább olvasok
Tudtad, hogy Sisi hercegnőnek tetoválása is volt? És azt, hogy titokban beszélt magyarul?

Tudtad, hogy Sisi hercegnőnek tetoválása is volt? És azt, hogy titokban beszélt magyarul?

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4