Te sem szívesen lettél volna ott az emberiség leghalálosabb napján

1556. január 23-a az emberiség történelmének legsötétebb és leghalálosabb napjaként vonult be a könyvekbe. Ezen a napon egy hatalmas földrengés rázta meg Kína északnyugati részét, a Senhszi tartományt, amely becslések szerint 830 ezer ember életét oltotta ki. Ez a szám nemcsak abszolút értékben, de relatív értelemben is páratlan, hiszen akkoriban a Föld népessége még nem érte el a félmilliárd főt.

A történelem leghalálosabb napja

A Senhszi földrengés, más néven a Csia-csing földrengés, a Ming-dinasztiához tartozó Csia-csing császár uralkodása alatt következett be, számolt be az NDTV. A rengés epicentruma Huahszien város közelében volt, és a Vejnan és Huasan törésvonalak elmozdulása okozta.  A földrengés erőssége 8-8,3 magnitudójú lehetett, ami bár nem a legerősebb a valaha mért rengések között, de pusztító hatása miatt kiemelkedik mint a történelem leghalálosabb napja.

1556. január 23-a az emberiség történelmének legsötétebb és leghalálosabb napjaként vonult be a könyvekbe. Illusztráció: A kínai Nagy Fal. Fotó: depositphotos.com

A katasztrófa hatása elképzelhetetlen méreteket öltött.

Épületek omlottak össze, barlanglakások dőltek be, földcsuszamlások keletkeztek, városfalak és házak tűntek el a föld színéről, a síkságok hirtelen dombokká gyűrődtek, valamint kiöntött a Sárga-folyó és a Vej-folyó.

Az áldozatok körülbelül egyharmada azonnal életét vesztette az összedőlő épületek és földcsuszamlások miatt, míg a többiek a következő hetekben haltak meg betegségek és éhínség következtében. A rengés hatása olyan erős volt, hogy a dél-kínai partvidéken is érezték. A Senhszi földrengés nemcsak természeti katasztrófa volt, hanem jelentős történelmi esemény is. A Ming-dinasztia, amely már amúgy is hanyatlóban volt, tovább gyengült a katasztrófa következtében.

A Senhszi földrengés vs. más katasztrófák

Bár azóta is történtek súlyos természeti és ember okozta katasztrófák is, egyik sem közelíti meg a Senhszi földrengés pusztító erejét. Az 1976-os kínai földrengés például, amely a második leghalálosabb volt, “csak” 655 ezer áldozatot követelt. A II. világháború legtöbb áldozatot követelő bombázása, az 1945. március 9-10-i tokiói légitámadás, 100 ezer ember halálát okozta. A Hirosimára (1945. augusztus 6.) és Nagaszakira (1945. augusztus 9.) ledobott atombombák körülbelül 66 ezer, illetve 39 ezer életet oltottak ki.

Jelenleg több mint 8 milliárdan élünk a Földön, és naponta átlagosan mintegy 170 ezer ember élete ér véget, így az ehhez hasonló extrém tragédiáknak jóval több emberéletet kell követelniük, mint ez az egyébként is jelentős szám.

Bár az 1931-es Jangce–Huaj-folyók áradása több mint 2 millió áldozatot követelt, ez a katasztrófa négy hónap alatt zajlott le, nem egyetlen nap alatt. Közel fél évezreddel a Senhszi földrengés után még mindig nem volt olyan nap az emberiség történelmében, amely hasonló mértékű pusztítást okozott volna.

Érdemes elolvasni:

• Kínai tudósok megtalálták az anyagot, ami 60 ezer évig ellátná őket energiával
• Sokkal régebbi lehet a kínai nagy fal, mint azt eddig gondolták
• 2000 éves agyaghadsereg: a kutatók új, bámulatos felfedezést tettek