Miért viselünk kokárdát március 15-én?
A kokárda viselése itthon hagyomány március 15-én, amikor az Magyarország és a nemzet az 1848-as polgári forradalom kitörését ünnepli. De miért hordjuk ezt a textildarabot a szívünk felett?
Március 15. nemzeti ünnep Magyarországon. 1848-ban a magyar reformerek sikeres és vértől mentes forradalmat hajtottak végre Pesten és Budán. Ennek eredményeként a magyar országgyűlés és a Habsburg uralkodó elfogadta a törvényjavaslatokat, ami a feudális Magyar Királyság polgári átalakulásához vezetett. Bécs azonban szeptemberben úgy döntött, hogy elfojtja ezeket a fejleményeket és a forradalmat, de a frissen megszerzett jogaikat védelmező lelkes magyarok fegyvert ragadtak és szabadságharcba kezdtek.

Kiemelt kép: Szijjártó Péter/Facebook
A piros-fehér-zöld kokárda a március 15-i forradalom jelképévé vált, ami nem meglepő: Magyarország hivatalos zászlaja is ezt a három színt tartalmazza. De a történet ennél összetettebb. Kokárdát eredetileg Franciaországban kezdtek viselni, a sikeres forradalmak hazájában. Az 1789-es forradalom első napjaiban vált népszerű kiegészítővé, de a franciák a kalapjukra tűzték. A magyarok azonban a ruházatukra, bal oldalon, a szívük felett hordják, így fejezik ki tiszteletüket az 1848-as forradalom hősei iránt.
Petőfi eredeti kokárdája ebben a múzeumban látható
A történész szerint a nők készítettek nemzeti színű szalagrózsákat férfiak számára, ahogyan Szendrey Júlia, Petőfi Sándor felesége is tette 1848-ban. A piros-fehér-zöld kokárda Magyarország szabadságát, függetlenségi törekvéseit és önállóságát szimbolizálja.
Petőfi eredeti kokárdája a Magyar Nemzeti Múzeumban található, ahogyan azt a Lelépő is megírta. Érdekesség, hogy közepén a magyar címer volt látható, de a Szent Korona nélkül, mivel Petőfi már 1848-ban is köztársaságpárti volt. Nemcsak Szendrey, hanem más színésznők és feleségek is készítettek kokárdákat a forradalom előtt. Petőfi 1849-ben egyik barátjának, Hajós Kálmánnak ajándékozta kokárdáját. Hajós 1879-ben továbbadta azt Hamary Dánielnek, aki 1895-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. Hamary 1848-ban orvostanhallgató volt és részt vett a március 15-i eseményekben.
Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Március 15: Öt érdekesség a forradalom napjáról
A tudósok megfejthették a Stonehenge 3200 éves titkát
Történelmi változások és gigantikus sakkjátszma az ingatlankezelők világában!
A lengyel elnök szerint már több amerikai kormánytól is kértek atomfegyvereket
Megtalálták a legősibb emberi maradványokat Európában
Majdnem 100 éve fedezték fel ezt a blazárt, most mégsem tudják egy kategóriába sem besorolni