Petőfi arcképe egy ritka pénzérme belsejében is megtalálható

Petőfi Sándort nem csak költőként, hanem a magyar szabadságért vívott harc szimbólumaként is számontartják. Többször láthattuk már arcképét papírpénzeken, pénzérméken, most azonban egy különleges pénzérme belsejében láthatjuk. Vajon hogyan került oda?

Petőfi Sándor alakja a magyar kultúra szerves részévé vált, politikai rendszerektől függetlenül egy ikon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tény, hogy a pénzeken is gyakran tűnt, és tűnik fel ma is a portréja. 1932-ben az 50 pengős bankjegyen bukkant fel először, majd a pengőrendszert felváltó forint címletsorában, a 10 forintoson is ő szerepelt, írja a Magyar Nemzeti Múzeum Facebook oldalán. A papírpénzek mellett évfordulókra kibocsátott érmék is tisztelegtek a költő előtt. De hogyan kerülhetett portréja egy pénzérme belsejébe?

“Az 1848–1849-es szabadságharc pénzverésének egyik érdekessége volt az úgynevezett csavaros krajcárok használata. Ezek olyan, a szabadságharc során vert érmék, melyeket utólag átalakítottak: két oldaluk szétcsavarozható, belsejük üreges” – magyarázza Kovács Enikő, Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának szakértője.

Petőfi Sándor és Bem József az érmék belsejében. Forrás: Gedai Csaba (Magyar Nemzeti Múzeum/Facebook)

A szakértő hozzáteszi, hogy ezek egyes feltételezések szerint azért készültek, mert az érme közepén kialakított rekeszben titkos üzeneteket lehessen elrejteni.

“Innen ered a szintén közkeletű spionpénz, illetve futárpénz elnevezésük” – írja a Kovács Enikő. Hozzáfűzi, mások szerint az átalakításra már később, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában kerülhetett sor, és inkább apró, 1848–49-hez kapcsolódó relikviákat rejthettek beléjük.

Ez utóbbi feltevést látszik alátámasztani a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe bekerült háromkrajcáros is: külsőre ugyanis ugyanúgy néz ki, mint bármelyik, szabadságharc alatt vert érme.

Előlapján magyar nyelvű köriratban (MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓ PÉNZ) a koronás magyar címer, és a címletre utaló 3–K, hátlapján a címlet (HÁROM KRAJCZÁR), a kibocsátás éve (1849) és a verde (N.B. – Nagybánya) látható.

“Csupán az élesszemű megfigyelők vehetik észre a vékony vágatot az érme peremén. Ennek mentén szétcsavarozva tárulnak fel az érme valódi titkai” – árulja el a Nemzeti Múzeum munkatársa. Belső oldalaira ugyanis egy-egy apró portrét illesztettek. “Az egyik egy barnahajú fiatalember, a másik egy tollas kalapot viselő idősebb úr, Petőfi Sándor és Bem József.”

Érdemes elolvasni:

• Rendhagyó programmal készül a Nemzeti Múzeum a Római Birodalom történelméről
• Képek: Bejárhatóvá válik az újjászülető Budavári Palota