Egy fa belsejéből került elő egy bomba Óbaroknál
A bomba valószínűleg a világháború alatt csapódott a fába, amely később körbenőtte.
Fába szorult világháborús robbanótest került elő a Fejér vármegyei Óbarok külterületén – írta a Magyar Honvédség (MH) 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred a Facebook-oldalán.
Azt írták: a robbanóeszköz a második világháborús harcok során, több mint 80 éve csapódhatott egy élő, akkor még fiatal fába, amelyben megszorult, de nem lépett működésbe. Hozzátették, hogy az elmúlt nyolc évtizedben a fa teljesen körbenőtte a robbanótestet, amelyről a helyszínre kiérkezett tűzszerészek megállapították, hogy egy 82 milliméteres szovjet repesz aknavetőgránát, élesített gyújtószerkezettel.
A tűzszerész ezred katonái óvatosan eltávolították a fába szorult veszélyes robbanótestet, majd elszállították a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére, ahol később megsemmisítik – írták.
Kép: MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred Facebook/ Horváth András őrnagy
Mennyire veszélyesek a régi bombák?
A National Geographic szerint egyes fel nem robbant első és második világháborús aknák, tüzérségi lövedékek, bombák egyre érzékenyebbé válnak és könnyebben felrobbanhatnak. A világháborúk nyomán rengeteg olyan robbanószerkezet maradt a talajban, amelyekre mind a mai napig rábukkanunk, ezeket speciálisan képzett tűzszerészek emelik ki és szállítják el. Azonban, amint azt a Royal Society Open Science folyóiratban közzé tett kutatási eredmény mutatja, egyre veszélyesebbé válik ez a feladat.
Két norvég kutató azt vizsgálta meg, miként változott meg a világháború óta a földben pihenő bombák, aknák robbanóanyaga, és úgy találták, a sok évtizedes kémiai változások hatására egyre könnyebben robbanhatnak fel. Ez pedig ellentmond annak az elterjedt tévhitnek, hogy a robbanószerek az idő múltával veszélytelenebbé válnak.
Az első világháború során a robbanóanyagok gyártásának fennakadásai miatt kísérletekbe kezdtek, így született meg az amatol néven ismert robbanószer-típus, amelyet mindkét világháborúban igen nagy mennyiségben használtak fel. Ez, a TNT és ammónium-nitrát különféle arányú keverékéből álló szer olcsóbb és hatékonyabb volt, azonban úgy tűnik, az utóélete veszélyesebb.
Azt, hogy hány darab tartalmazhatja ezen szert, nem lehet megmondani, a kutatás során feltárt 20 bombából és aknából 5-ben volt amatol, de a kutatók tapasztalatai szerint a második világháborús bombák nagy többségében is előfordul. Épp emiatt a tűzszerészeknek igen fontos a vizsgálati eredmény, ennek függvényében kell mérlegelniük, hogy szállítható-e egy robbanószerkezet, vagy inkább a megtalálás helyén érdemes megsemmisíteni.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
