Trump újra fenyeget: Az USA „szinte azonnal” átveheti Kuba irányítását
Donald Trump amerikai elnök pénteken azt állította, hogy az Egyesült Államok „szinte azonnal” át fogja venni Kubát, és egy amerikai repülőgép-hordozó kubai partokhoz vezénylését is kilátásba helyezte. Az Anadolu Agency (AA) beszámolója szerint Trump egy floridai rendezvényen azt mondta: „Kuba, amelyet szinte azonnal át fogunk venni”, majd azzal indokolta kijelentését, hogy szerinte „a kubaiaknak problémáik vannak”.
Az elnök a fenyegetést az Irán elleni – általa „US–izraeli háborúként” említett – katonai műveletekhez kapcsolta, és azt sugallta: „Iránból hazafelé” egy nagy amerikai hadihajó térhetne be a térségbe. Trump konkrétan a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozót is megnevezte, hozzátéve, hogy a hajó „a világ legnagyobbja”, és szerinte „megállna nagyjából 100 yardra a parttól”. Az Anadolu szerint Trump úgy fogalmazott: már a puszta erődemonstráció is elég lenne ahhoz, hogy Kuba „feladja”.
Új szankciók Kubával szemben: Trump szerint „Kuba a következő”
A kijelentések időzítése nem véletlen: Trump ugyanazon a napon végrehajtási rendeletet írt alá, amely új amerikai szankciókat vezet be Kuba kormányához és a kubai állami struktúrákhoz köthető személyekkel, szervezetekkel szemben. A Fehér Ház közleménye szerint az intézkedések indoka a „nemzetbiztonsági és külpolitikai” kockázatok kezelése, és a rendelet a kubai „elnyomásért” felelős szereplőket is célba veszi.
A Reuters beszámolója alapján a kubai vezetés elutasította a lépést, „egyetoldalú kényszerintézkedésnek” nevezve azt, és arra utalt, hogy a szankciók kollektív büntetésként sújtják a kubai lakosságot.
Az AA cikke szerint Trump többször is azt hangoztatta, hogy Kuba „a következő” az Irán elleni fellépés után, és azt is állította, hogy a karibi szigetország „hamarosan elbukik”.
Előzmények: hosszú amerikai–kubai konfliktus, hullámzó enyhülés
A Trump Kuba-ügyben tett kijelentései különösen élesnek számítanak a két ország több évtizedes, feszült viszonya miatt. Washington és Havanna kapcsolata az 1959-es kubai forradalom után romlott meg látványosan, majd az 1961-es Disznó-öbölbeli partraszállási kísérlet és az 1962-es kubai rakétaválság végleg a hidegháborús szembenállás jelképévé tette a szigetet.
Az Egyesült Államok 1960-as évektől kezdődően átfogó gazdasági embargót vezetett be, amelynek jelentős részei a mai napig érvényben vannak. Bár az Obama-kormányzat idején (2014–2016) látványos közeledés indult, az elmúlt években ismét erősödtek a korlátozások és a politikai feszültségek – részben emberi jogi vádak, részben regionális biztonságpolitikai viták miatt.
Trump első elnöki ciklusában is keményebb vonalat képviselt Kubával szemben, a mostani lépések pedig a Reuters szerint olyan ágazatokban is kockázatot jelenthetnek, mint az energia, a pénzügy, a bányászat vagy a biztonsági szektor, és akár nem amerikai cégekre is kiterjedhetnek „másodlagos” szankciók formájában.
Friss hír: Ennyibe fog fájni ténylegesen a magyar kormány által felvett kínai hitel
Mit jelenthet a repülőgép-hordozós fenyegetés?
Trump Anadolu által idézett mondatai látványos erődemonstrációt vázolnak fel, de a beszámolóban nem szerepel olyan hivatalos amerikai döntés vagy katonai terv, amely tényleges kubai katonai művelet előkészítésére utalna. A repülőgép-hordozó „100 yardos” partközeli megállítása inkább retorikai fenyegetésként értelmezhető, mintsem reális, biztonságos haditengerészeti eljárásként.
A „világ legnagyobb” repülőgép-hordozójára vonatkozó kijelentés is vitatható: a modern amerikai flottában több hordozóosztály szolgál, és a legnagyobb egységek rendszerint a legújabb generációs hordozók közül kerülnek ki. (A USS Abraham Lincoln egy Nimitz-osztályú hordozó.)
Mi jöhet ezután?
A Trump Kuba kijelentések minden bizonnyal tovább növelik a diplomáciai feszültséget, különösen az új szankciók bejelentésével egy időben. A következő napokban kulcskérdés lesz, hogy az amerikai adminisztráció részéről érkezik-e bármilyen hivatalos pontosítás: a Fehér Ház eddigi kommunikációja szankciókról szól, nem pedig katonai beavatkozásról.
Kuba részéről várhatóan folytatódik a nyilvános elutasítás és a nemzetközi fórumok felé történő kommunikáció, miközben a szankciók gyakorlati hatásai – különösen a külföldi üzleti kapcsolatokra és a kubai gazdaság amúgy is nehéz helyzetére – újabb vitákat nyithatnak.
Ezt olvastad? Elfogatóparancs, körözés és korrupciós vádak – több fronton indultak vizsgálatok vezető politikusok ellen