A gyorsan változó világgazdaságban a közlekedés és a logisztika ma már nem pusztán infrastrukturális kérdés: egyre inkább gazdasági és geopolitikai súlyt ad a régióknak. Ebben a környezetben a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) fokozatosan az eurázsiai regionális együttműködés egyik ígéretes platformjává válik. A szervezet tevékenységében különösen hangsúlyos a közlekedési és tranzitkapcsolatok fejlesztése, amely a türk országok gazdasági integrációjának egyik alapja.

A TÁSZ informális csúcstalálkozóját 2026. május 14–15-én tartották Türkesztánban (Kazahsztán), amely a megfogalmazott célok szerint hozzájárulhat a szervezet pozícióinak további erősítéséhez, az együttműködés mélyítéséhez és a türk államok erőfeszítéseinek összehangolásához.

A közlekedés mint egy új eurázsiai architektúra alapja

A TÁSZ tagállamai több mint 40 területen működnek együtt – a gazdaságtól és energiától kezdve a digitális technológiákon át a mesterséges intelligenciáig. A közlekedés azonban egyre inkább az integráció „motorjává” válik. Ennek egyik oka a térség földrajzi helyzete: a türk országok a Európát, Közép-Ázsiát, Kínát, a Közel-Keletet és Dél-Ázsiát összekötő útvonalak metszéspontjában fekszenek. A globális ellátási láncok átalakulása és a nemzetközi útvonalak közötti verseny erősödése közepette a régió államai nemcsak saját infrastruktúrájukat fejlesztik, hanem egy egységesebb tranzit- és logisztikai tér kialakítására is törekednek.

Közös közlekedéspolitika és digitalizáció

Az elmúlt években a TÁSZ-on belül olyan jogi és stratégiai keret épült ki, amely a közlekedési együttműködés jelentőségét rögzíti, többek között a „Turkic Vision 2040” és a „TÁSZ Stratégia 2022–2026” dokumentumokban. A 2022-es szamarkandi csúcs kiemelt mérföldkő volt: ekkor írták alá a kombinált áruszállításról szóló megállapodást, valamint a közlekedési összekapcsoltsági programot.

A digitalizáció kulcsterület: a szöveg szerint az e-CMR (elektronikus fuvarokmány) 2026-os bevezetése a dokumentumkezelés gyorsítását, a bürokrácia csökkentését és a határátlépések egyszerűsítését szolgálhatja. Ezzel párhuzamosan napirenden van a vámfolyamatok digitalizálása, az elektronikus engedélyek alkalmazása és a tranziteljárások közelítése is.

Intézményi erősödés: miniszteri találkozók és üzleti szereplők

A TÁSZ az utóbbi időszakban intézményi szinten is erősítette a közlekedési integrációt: rendszeressé váltak a szakminiszteri és ágazati egyeztetések. A szöveg példaként említi a 2026. áprilisi, biskeiki közlekedési miniszteri találkozót, ahol a folyosófejlesztés és a határátlépési akadályok lebontása került fókuszba. A vasúti együttműködést a 2022 óta zajló vasúti igazgatósági találkozók is támogatják – a 2025. októberi biskeiki ülésen a digitalizáció és a vasúti szolgáltatások hatékonysága szerepelt a napirenden.

Az üzleti oldal bevonását jelzi, hogy 2024-ben Taskentben létrejött a Logisztikai Központok és Fuvarozók Szövetsége a TÁSZ-on belül.

Stratégiai folyosók: a „Középső folyosó” és új projektek

A TÁSZ közlekedési stratégiájában kiemelt szerepet kapnak a Kelet–Nyugat, illetve Észak–Dél irányú összeköttetések. A „Középső folyosó” (Kína–Közép-Ázsia–Dél-Kaukázus–Európa) jelentősége a szöveg szerint látványosan nőtt: míg 2020-ban még korlátozott volt a forgalom, 2025-re meghaladta az 5 millió tonnát, közel hatszoros bővüléssel.

A hosszabb távú tervek között szerepel a Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán vasútvonal is, amelyet a térség egyik legjelentősebb infrastrukturális projektjeként ír le az anyag (50 híd, 29 alagút, összesen mintegy 120 km-es alagúthossz, becsült költség: 4,7 milliárd dollár). Emellett a transz-afgán folyosó Dél-Ázsia piaca felé nyithat új útvonalakat.

Üzbegisztán szerepe a TÁSZ közlekedési integrációjában

A szöveg külön kiemeli Üzbegisztán aktivitását 2019-es csatlakozása óta: Taskent a TÁSZ-on belül következetesen a közös tranzit- és logisztikai tér kialakítását ösztönzi, többek között digitális rendszerek (e-TIR, e-Permit, e-CMR) és „zöld folyosók” előmozdításával. A 2025. májusi, magyarországi informális csúcsot is említi, ahol a Transz-Kaszpi útvonal „single-window” megoldásai kerültek előtérbe.

A kép összességében azt mutatja: a türk államok a partnerség deklarálásától egyre inkább egy összekapcsolt közlekedési tér gyakorlati felépítése felé haladnak, közös infrastruktúrával, egységesebb eljárásokkal és fokozódó digitalizációval.

Szerző: Sarvar Kamolov, vezető kutató, Üzbegisztán Elnöke alá tartozó Stratégiai és Regionális Tanulmányok Intézete

Ha lemaradtál erről: Üzbegisztán, Kazahsztán és Azerbajdzsán a „Zöld folyosó” projekt keretében „zöld” energiát fog exportálni Európába