A Karib-tenger egyik legismertebb természeti csodája, a Belize partjaitól mintegy 70 kilométerre található Nagy Kék Lyuk (Great Blue Hole) évtizedek óta vonzza a kutatókat és a kalandvágyó búvárokat. A csaknem tökéletes kör alakú víznyelő több mint 300 méter átmérőjű és 124 méter mély, így a világ egyik legnagyobb tengeri víznyelőjeként tartják számon. Bár lenyűgöző látványt nyújt a türkizkék tenger közepén, a mélységben a természeti kincsek mellett hátborzongató dolgokat találni.
A Nagy Kék Lyuk maradt egy ősi barlangból
A tudósok szerint a Nagy Kék Lyuk eredetileg egy mészkőbarlang volt, amely még az utolsó jégkorszak idején alakult ki. Akkoriban a tengerszint jóval alacsonyabb volt a mainál, így a barlang szárazföldön helyezkedett el. Ahogy az éghajlat melegedett és a jégtakarók olvadni kezdtek, a tenger elárasztotta a barlangrendszert, a mennyezet pedig végül beszakadt, létrehozva a ma ismert hatalmas víznyelőt.
A helyszín a Belizei Korallzátony Természetvédelmi Terület részét képezi, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Az IFLScience szerint a környék gazdag élővilágnak ad otthont, többek között tengeri teknősök, lamantinok és különféle korallfajok is élnek a zátonyok között. A víznyelő mélyén azonban egészen más világ fogadja az embert.
A mélyben nincs élet
2018-ban Richard Branson brit üzletember, Fabien Cousteau oceanográfus – Jacques Cousteau, vagyis a híres óceánkutató Cousteau kapitány unokája – és Erika Bergman kutató expedíciót indított a Nagy Kék Lyuk feltérképezésére. Két tengeralattjáróval ereszkedtek le a mélybe, ahol körülbelül 90 méternél egy hidrogén-szulfidban gazdag rétegbe ütköztek. Ez az úgynevezett „halálzóna” teljesen elzárja az oxigént, így alatta gyakorlatilag semmilyen életforma nem marad fenn.
A kutatók a fenéken tengeri élőlények maradványait találták meg, amelyek valószínűleg túl mélyre merészkedtek és megfulladtak az oxigénhiányos környezetben. Emellett különleges cseppkőképződményeket is felfedeztek, amelyek bizonyítják, hogy a hely egykor valóban egy barlanrendszer volt, elzárva az óceántól.
Ez is érdekelhet: Történelmi aszály van, sorra száradhatnak ki népszerű tavaink, a Tisza is elapadhat?
Olyan dolgokat találtak a víznyelő mélyén, amelyeknek semmi keresnivalójuk nem lenne ott
A Nagy Kék Lyuk felfedezésének legmegrázóbb része azonban nem az, hogy geológiai szempontból mennyit változott a terület az évek során, hanem az emberi jelenlét nyoma. A búvárok műanyag palackokat és egy működő GoPro kamerát is találtak a mélyben, ami újabb bizonyítéka annak, hogy a műanyagszennyezés már a Föld legtávolabbi pontjait is elérte.
Az expedíció során két emberi csontvázat is találtak. A kutatók feltételezése szerint eltűnt búvárok maradványairól van szó, akik évekkel korábban vesztették életüket a veszélyes merülések során. A csapat végül úgy döntött, nem hozzák fel a holttesteket, hanem értesítik a belizei hatóságokat, és békében hagyják őket a víznyelő sötét mélyén.
Olvastad már? Az axolotl gyámoltalan megjelenése mögött az orvostudomány „Szent Grálja” rejlik
