Egyre több belvárosi kerület lépne fel az Airbnb-k ellen Budapesten, Terézvárosban pedig már most meglepő változást hozott a szigorítás.

Az elmúlt időszakban több budapesti kerületben is előkerült a rövid távú lakáskiadás szabályozásának kérdése. A helyi önkormányzatok szerint ugyanis az Airbnb-k elterjedése jelentősen átalakította a belvárosi lakáspiacot, és ezzel a helyiek számára egyre nehezebb és drágább lett az albérletkeresés.

Legutóbb a VIII. kerület jelentette be, hogy társadalmi egyeztetést indít a szabályozási tervekről. Ezzel a IX. kerület kivételével szinte az összes belvárosi kerület foglalkozik már az Airbnb-korlátozással, Budapesten ráadásul 2026 végéig moratórium van érvényben az új lakáshotelek engedélyezésére is.

Közel kétszer annyit hoz az Airbnb, mint a hosszú távú kiadás

Bár a kerületek szigorítanák a rövid távú lakáskiadást, az Airbnb továbbra is rendkívül jövedelmező üzlet a belvárosban. Az ingatlan.com elemzése szerint több kerületben is jóval magasabb bevételt lehet elérni turistáknak kiadott lakásokkal, mint hagyományos albérletekkel.

„A bevételi különbség látványos. Az V. kerületben egy rövid távra kiadott lakás átlagos havi bevétele 725 ezer forint körül alakulhat, miközben a hosszú távú bérleti díj átlaga 350 ezer forint. A VI. kerületben 683 ezer forintos rövid távú bevétel áll szemben 280 ezer forintos átlagos havi bérleti díjjal, a VII. kerületben pedig 650 ezer forint körüli Airbnb-bevétel mellett 245 ezer forint az átlagos hosszú távú lakbér. A VIII. és IX. kerületben is hasonló a különbség: a rövid távú kiadásból származó havi bevétel több mint kétszerese lehet a hosszú távú bérbeadásból elérhető összegnek” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A szakértő szerint a magasabb bevételek miatt továbbra is sok befektető számára vonzó az Airbnb, de a rövid távú lakáskiadás jóval több munkával és magasabb költségekkel járhat. Emellett a szigorodó szabályozások is egyre nagyobb bizonytalanságot jelentenek a tulajdonosok számára.

A rövid távú lakáskiadás szabályozása ráadásul már szinte minden belvárosi kerületben napirendre került, az I., V., VI., VII. és VIII. kerületben is felmerült a szigorítás szükségessége, miközben Budapesten 2026 végéig moratórium van érvényben az új lakáshotelek engedélyezésére. Ez azt jelenti, hogy újabb lakások már nem kaphatnak szálláshely-szolgáltatási engedélyt, így a piac további bővülése is korlátozottá vált.

Kapcsolódó: Fordulóponthoz érhet a magyar ingatlanpiac: visszatérhet a külföldi tőke, elszálltak a budapesti árak

Megugrott az albérletkínálat Terézvárosban, de még ígyis maradtak kiskapuk az Airbnb-knek

A VI. kerületben már januártól korlátozták a rövid távú lakáskiadást. A szigorítás után 34 százalékkal nőtt a hosszú távra kiadó lakások száma, így jelenleg Terézvárosban található a legnagyobb albérletkínálat a belvárosi kerületek közül.

A kereslet is erősödött: a terézvárosi albérletek iránti telefonos érdeklődések száma 32 százalékkal emelkedett, miközben Budapesten összességében 11 százalékkal csökkent a kiadó lakások iránti kereslet.

„A VI. kerületben látható folyamat arra utal, ha a rövid távú kiadás egy szigorítás miatt nem működik, akkor az érintett lakások egy része megjelenik a másik oldalon, azaz hosszú távra kiadó lakások kínálatában is. Ha több lakás kerül vissza a klasszikus bérleti piacra, az enyhítheti a kínálati feszültséget és fékezheti a bérleti díjak emelkedését” – tette hozzá Balogh László.

Terézvárosban jelenleg 280 ezer forint az átlagos havi lakbér, ami a legalacsonyabb a belvárosi kerületek között. Az árak ráadásul tavaly szeptemberhez képestis csökkentek, akkor még 300 ezer forint körül alakult az átlagos bérleti díj.

A szigorítás ugyanakkor nem szüntette meg teljesen a rövid távú lakáskiadást a kerületben, több tulajdonos ugyanis jogi kiskapukat kihasználva továbbra is turistáknak adja ki az ingatlanokat. Egyes lakásokat közösségi szálláshelyként jelentettek be, amelyekre már nem vonatkozik ugyanaz a szabályozás, mint a klasszikus Airbnb-lakásokra.

Soproni Tamás terézvárosi polgármester korábban arról beszélt, hogy a nagyobb, egymás mellett lévő lakások esetében különösen könnyű lehet ilyen formában tovább működni. Emiatt a tiltás ellenére több társasházban továbbra is problémát okoz a turistaforgalom és a folyamatos rövid távú kiadás.

A Népszava megkeresésére azt is elmondta, hogy az önkormányzat idén már több száz ellenőrzést végzett a tiltás betartatása miatt. A kereskedelmi osztály eddig 633 helyszíni ellenőrzést tartott, amelyek nyomán 57 esetben indult eljárás. Ezek közül eddig 33 ügy zárult le.

Soproni szerint a szabályszegők komoly bírságra számíthatnak: magánszemélyek esetében 200 ezer forinttól, gazdasági társaságoknál akár 2 millió forintig terjedhet a büntetés. Az önkormányzat pedig eddig összesen 28 millió forint bírságot szabott ki a tiltás megszegése miatt.

Ha lemaradtál: Brutális beépítés jöhet: új lakóparkot húznának fel Budapest zöld oázisában