Az orosz nukleáris fenyegetés ismét a világ figyelmének középpontjába került, miután Moszkva minden eddiginél nagyobb atomfegyveres hadgyakorlatot indított Fehéroroszország bevonásával. A Kreml szerint a lépés válasz a NATO növekvő aktivitására és a balti térségben fokozódó feszültségre.
Atomrakéták és hiperszonikus fegyverek: Moszkva erőt mutat
Az orosz nukleáris fenyegetés új szintre lépett, amikor Oroszország több stratégiai fegyvert is bevetett a hadgyakorlat során. A Kreml közlése szerint interkontinentális Yars rakétát indítottak az északi Pleszeck űrközpontból, miközben a Barents-tengeren egy hadihajó Zircon hiperszonikus rakétát lőtt ki.
Emellett egy tengeralattjáró Szinyeva ballisztikus rakétát tesztelt, a gyakorlatokon pedig MiG–31 vadászgépek és Borej-osztályú atom-tengeralattjárók is megjelentek. Az orosz hadsereg szerint a cél annak demonstrálása volt, hogy az ország nukleáris triádja továbbra is „garantálja Oroszország és Belarusz szuverenitását”.
A mostani akció az elmúlt évek egyik legnagyobb ilyen jellegű hadgyakorlata: mintegy 64 ezer katona vesz részt benne.
Putyin üzent: „Az atomfegyver az utolsó eszköz”
Vlagyimir Putyin igyekezett hangsúlyozni, hogy Oroszország nem akar nukleáris konfliktust. Az orosz elnök szerint az atomfegyver alkalmazása kizárólag „végső és rendkívüli” esetben képzelhető el.
Ennek ellenére az orosz nukleáris fenyegetés egyre erősebben érzékelhető Európában, különösen azért, mert a hadgyakorlat során egyes alakulatok ténylegesen nukleáris tölteteket kaptak. Bár szakértők szerint ezek feltehetően gyakorló robbanófejek voltak, a gesztus politikai üzenete egyértelmű.
Putyin arról is beszélt, hogy Oroszország nem kíván új fegyverkezési versenyt indítani, ugyanakkor tovább fejleszti rakéta- és tengeralattjáró-programjait a Reuters riportja szerint.
Balti térség: egyre nő a feszültség
Az orosz nukleáris fenyegetés hátterében a balti régióban kialakult konfliktus áll. Moszkva azzal vádolja a balti államokat, hogy segítik az Ukrajna felől érkező dróntámadásokat, amit a NATO tagad. Korábban az amerikai-orosz kapcsolatok alakulásáról itt írtunk.
Közben Litvánia külügyminisztere arról beszélt, hogy a NATO képes lenne „semlegesíteni” a stratégiai jelentőségű Kalinyingrádot, amelyet Oroszország erősen militarizált enklávéként használ Lengyelország és Litvánia között.
A Kreml élesen reagált a kijelentésre, és „őrültség határát súroló” nyilatkozatnak nevezte azt. A helyzet azért különösen veszélyes, mert Kalinyingrád fontos nukleáris és haditengerészeti bázisnak számít.
A világ legnagyobb atomarzenálja mozdult meg
A szakértők szerint az orosz nukleáris fenyegetés azért is aggasztó, mert Moszkva rendelkezik a világ legnagyobb nukleáris készletével. Becslések alapján Oroszországnak körülbelül 4400 bevethető vagy raktározott nukleáris robbanófeje van, míg az Egyesült Államoknak nagyjából 3700.
Kína gyors fegyverkezése és az amerikai rakétavédelmi rendszerek fejlesztése tovább növeli a globális bizonytalanságot. Moszkva és Peking nemrég közösen figyelmeztette Washingtont, hogy az új amerikai védelmi programok veszélyeztetik a stratégiai egyensúlyt.
Ha lemaradtál volna:
