Majdnem egy évszázadon át hiányzott az ókori Egyiptom egyik monumentális Ramszesz-szobrának felső része, azonban a régészeknek sikerült újra összeilleszteniük a több mint 3200 éves kolosszust. A II. Ramszeszt ábrázoló szobor így ismét eredeti helyén áll Hermopolisz ősi templománál.
Közel száz évig csak az alsó fele volt meg
1930-ban Günther Roeder volt az a német régész, aki feltárta az óriási mészkőszobor alsó részét Egyiptom középső területén, a mai El-Asmunéin közelében. Az ókorban ezt a várost Khemnunak, később Hermopolis Magnának nevezték, és fontos vallási központnak számított a Nílus mentén.
A monumentális alkotás II. Ramszeszt, az ókori Egyiptom egyik legismertebb és leghosszabb ideig uralkodó fáraóját ábrázolja ülő helyzetben. A régészek már akkor úgy gondolták, hogy a szobor eredetileg több mint hét méter magas lehetett, de a felső része nyomtalanul eltűnt.
A hiányzó darabot hosszú ideig hiába keresték, és sok szakértő tartott attól, hogy a Nílus közelsége és a megemelkedett talajvíz miatt az évszázadok alatt teljesen tönkrement. Az asszuáni gát megépítése után ugyanis a környék talajviszonyai jelentősen megváltoztak, ami komoly veszélyt jelentett az ott rejtőző régészeti emlékekre.
Arccal lefelé feküdt a földben az elveszett ókori óriás
2024 elején egy egyiptomi–amerikai régészcsoport találta meg a régóta eltűnt szoborrészt. Az ásatás során egy hatalmas kőtömb került elő a földből, arccal lefelé fordulva. A kutatók csak később ismerték fel, hogy a közel négy méter magas darab pontosan illeszkedik az 1930-ban feltárt alsó részhez.
A szobor felső része II. Ramszeszt ábrázolja királyi fejdíszben, homlokán a fáraók hatalmát jelképező kobrával. A hátoldalán hieroglifák dicsőítik az uralkodót, akit az ókori Egyiptom egyik legnagyobb fáraójaként tartanak számon.
Ramszesz szobra eredetileg egy hatalmas templom bejáratát őrizhette az ókori Hermopoliszban. A város egykor Felső-Egyiptom egyik legfontosabb vallási központja volt, Thot isten kultuszának központjaként működött, akit gyakran pávián vagy íbisz formájában ábrázoltak. Innen kapta a feltárást végző nemzetközi kutatás a „City of the Baboon Project”, vagyis „A pávián városa” nevet is.
A szakembereket különösen meglepte, milyen jó állapotban maradt fenn a lelet, a kőfelületen még kék és sárga ókori festéknyomokat is találtak. Ezek segíthetnek a kutatóknak jobban megérteni, hogyan nézhetett ki eredetileg a monumentális szobor több mint háromezer évvel ezelőtt.
Korábbi elképesztő felfedezés: Rejtett építményt találtak a Nílus deltájában, modern technológiával dolgozó régészek bukkantak a nyomára
Egy több ezer éves puzzle darabjait rakták össze
A hiányzó felső rész megtalálása után a szakemberek előtt még hosszú restaurálási munka állt. A több tonnás kőtömböt először megtisztították, majd részletesen dokumentálták és háromdimenziós modellekkel vizsgálták meg, hogyan illeszkedik az 1930-ban feltárt alsó részhez. A kutatók szerint már az első elemzések alapján látszott, hogy a két darab ugyanahhoz a monumentális szoborhoz tartozott, de a pontos összeillesztés rendkívül összetett feladatnak bizonyult.
A restaurátoroknak nemcsak a szobor sérült részeit kellett stabilizálniuk, hanem azt is meg kellett oldaniuk, hogy a több mint 40 tonnás alkotás biztonságosan újra felállítható legyen. A munkálatok 2025-ben kezdődtek el, miután az egyiptomi régészeti hatóságok hivatalosan is jóváhagyták a helyreállítási tervet.
Végül úgy illesztették össze a monumentális darabokat, hogy a még látható festékmaradványokat is megőrizték. 2026 elejére a kolosszust ismét felállították eredeti helyén, a hermopoliszi templom északi bejáratánál. A csaknem hétméteres szobor most először látható újra teljes egészében azóta, hogy évszázadokkal ezelőtt darabokra tört és eltűnt a homok alatt.
Olvass tovább: A gízai nagy piramis egy 12.000 éves szupercivilizáció nyomait rejtheti
A kiemelt kép csak illusztráció. Forrás: depositphotos.com
