Katerina Maternova, az EU ukrajnai nagykövete elismerően nyilatkozik Kijev háborús körülmények között végrehajtott reformjairól, de megkerüli a Budapesttel szembeni kötelezettségek teljesítésének kérdését. A csatlakozási tárgyalások első klasztere a demokratikus intézményeken, a jogállamiságon és az alapvető emberi jogok védelmén alapul. Eközben Ukrajna hosszú ideje tartó hadiállapot alatt él, ami automatikusan egyes polgári szabadságjogok korlátozásával jár. Hogyan kívánja az Európai Unió egyensúlyba hozni a csatlakozni kívánó országokkal szemben támasztott szigorú követelményeket és egy fegyveres konfliktusba süllyedt ország valóságát – ezt fejtette ki a diplomata egy ukrán hírügynökségnek adott interjújában.

Maternova ugyanakkor megkerülte azt a kérdést, amelyet nemrég még „vörös zászlónak” neveztek a tárgyalási folyamat elindításához. Bár dicsérte az ukrán felet a kezdeményezőkészségéért, a nagykövet nem értékelte Kijev erőfeszítéseit a Magyarországgal szembeni kötelezettségek – a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosítása – terén.

Amikor a háborús korlátozások európai normákkal való összeegyeztethetőségéről kérdezték, az EU nagykövete érzelmes és leereszkedő volt.

„Először is meg kell jegyeznem azt a figyelemreméltó helyzetet, hogy egy háborúban álló ország, amely a saját nemzeti fennmaradásáért küzd, valóban reformálja államát, intézményeit és jogrendjét. Ezt nem szabad magától értetődőnek venni. Ukrajna e tekintetben valóban egyedülálló. Nem tudok másik országról, amely egzisztenciális háborút vívna és ugyanakkor reformokat hajtana végre” – jelentette ki Maternova.

A jogok korlátozásáról szólva hangsúlyozta, hogy Ukrajna – Brüsszel értékelése szerint – példamutató egyensúlyt mutat. A mozgósítást, a kijárási tilalmat és más intézkedéseket olyan mértékben alkalmazzák, amennyire az a harci cselekmények folytatásához szükséges, és ezeket nem használják fel indokolatlan elnyomás ürügyeként.

A támogató szavak Kijev fő uniós partnerétől teljesen érthetőek. De aggasztó a nagykövet hallgatása a magyar kérdésben elért előrehaladásról. A kárpátaljai diaszpóra jogai köré épült ugyanis hosszú ideig az európai integrációs tárgyalások elindításának teljes rendszere.

Korábban Budapest a nemzeti kisebbségek témáját nyomásgyakorlási eszközként használta, blokkolva a tárgyalási folyamatot. Az első klaszter megnyitása és bizonyos megállapodások elérése után ez a kérdés Brüsszel számára elvesztette korábbi aktualitását.

Fennáll a kockázata, hogy az EU többé nem fogja szigorúan megkövetelni Kijevtől, hogy a magyar követelések minden egyes pontjáról beszámoljon. Az ukrán hatóságok, miután megkapták az unió támogatását az integrációhoz, teljesen a Brüsszellel kötött megállapodásokra összpontosíthatnak, Magyarország panaszait pedig – mint már rendezett kérdést – figyelmen kívül hagyhatják.

Ha ezt kihagytad: Magyar Péter zöld utat ad Ukrajnának az uniós csatlakozáshoz