A sziget, ahol a kettes számrendszert évszázadokkal korábban feltalálták, mint Európában
A kettes számrendszert, ami a mai napig a számítógépes rendszerek alapjául szolgál, a 18. századi matematikus, Gottfried Wilhelm Leibniz nevéhez kötjük, de úgy tűnik, hogy a világ túlsó végében ennél már sokkal korábban használták. Van egy sziget Tahiti és a Húsvét-sziget között, ahol ráadásul egy a Leibnizénél is összetettebb modell terjedt el.
A francia-polinéz Mangareva területe csupán 18 négyzetkilométer, és napjainkban nagyjából 2000 lakosa van. Első ránézésre nincs benne semmi rendkívüli, de nemrég kiderült, hogy ez volt az a sziget, ami a matematikai modelleket illetően évszázadokkal lekörözte az európai civilizációt – derül ki az Ancient Origins írásából.
A mangarevai rendszer
Mangareva takosságának persze feltehetően fogalma sem volt a számelmélet rejtelmeiről. A helyieknek elsősorban a környező szigetekkel történő kereskedelem lebonyolítása és az alapvető elosztások végett kellett számolniuk. A módszerük azonban jelentősen különbözött a megszokottól: az itt élő embereknek ugyanis egytől tízig volt külön szavuk minden számra, de innen felfele már a kettes számrendszert használták. Efelett külön szavuk csupán a 20, 40 és 80 esetén volt. Ha viszont sokkal nagyobb, százas, ezres nagyságrendben számoltak, akkor a tízes szám hatványait alkalmazták.
Az európai kettes számrendszer
Ami Európát illeti, a kettes számrendszer feltalálását a német Gottfried Wilhelm Leibnizhez kötjük. Ahogy a neve alapján is sejthetjük, két különböző számjegy variációjából képzzük a számokat: a 0-ból és az 1-ből, és ez az a metódus, ami a mai napig a számítógépes rendszerek alapját képzik. Egy elemi “bináris ellentéttel”, és ennek a különböző kombinációival ugyanis gyakorlatilag mindent ki lehet fejezni.
A mangarevaiak rendszere persze ennél egy fokkal összetettebb volt, hiszen ők tulajdonképpen a tízes számrendszert is belekeverték a képletbe. Ami azonban még ennél is meglepőbb mai szemmel, az nem más, mint hogy a számolásaikat is feljegyzések nélkül, fejben végézték és tartották számon. A szigetlakók módszere egyébként az 1400-as évek közepére feledésbe merült, és ma már a megszokott, tízes számrendszert használják.
A Nature cikkéből egyébként kiderül, hogy a tízes számrendszer elterjedésének fő oka meglepően prózai: mivel az embernek tíz ujja van, ösztönösen ezt kezdte el alapegységnek használni. A mangarevaiak példája azonban rávilágított arra, hogy a kettes számrendszer logikája szintén lehetségessé tette ez utóbbi spontán elterjedését. A polinéz sziget esete egyébként nem egyedülálló. Maga Leibniz például kínai szövegekből szerezte az inspirációt, ott ugyanis már a Kr. e. 9. században valami hasonló, bináris módszerrel számolhattak.
Ezeket is érdemes elolvasni:
Videó: Tökéletes állapotban fennmaradt, 2300 éves aranygyűrűt találtak Jeruzsálemben
Te kinyitnád az 1650 éves borosüveget, amely a legrégebbi a világon?
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Melyik régiókban és területeken található a legtöbb építkezési munka ma Magyarországon?
Játékos billentyűzetek: Precizitás, kényelem és teljesítmény