Harvardi genetikai kutatás tárta fel a magyar és a finn nyelvek ősi gyökereit

A Harvard genetikusai több száz ősi DNS mintát elemeztek, és arra jutottak, hogy az uráli nyelvek eredete – így a finn és a magyar – jóval messzebbre nyúlik vissza, mint azt bárki gondolta volna.

Viták a finnugor nyelvek őshazájáról

A nyelvészek és genetikai kutatók régóta megosztottak az uráli nyelvek eredetét illetően. A hagyományos nézet szerint a nyelvek bölcsője az Urál-hegység környékén található, amely Oroszországban, Moszkvától mintegy 860 mérföldre keletre húzódik. Ugyanakkor a modern kutatások, különösen az ősi DNS-vizsgálatok, egyre inkább arra utalnak, hogy a finnugor nyelvek elődeinek közösségei jóval keletebbre, Kelet-Szibériában, a mai Jakutföld területén élhettek, innen terjedhetett nyugatra a nyelvcsalád.

Ősi DNS-vizsgálat az uráli nyelvek eredetéről

A kutatást a Harvard Egyetem két friss diplomása vezette, az ősi DNS-szakértő David Reich közreműködésével. A csapat több mint 180 új szibériai genetikai mintát elemzett, és ezeket több mint ezer korábbi mintával hasonlította össze, amelyek az emberi történelem mintegy 11 ezer évére nyúlnak vissza. Kutatásukat a Nature tudományos folyóiratban publikálták, amiben két fontos nyelvcsalád, köztük az uráli nyelvek ősi elődeit azonosították.

 Az eredmények alapján az uráli nyelveket beszélő közösségek elődei 4500 évvel ezelőtt Kelet-Szibériában, a mai Jakutföld területén éltek, messze az Uráltól.

Magát a felfedezést pedig Alexander Mee-Woong Kim hosszú évek óta tartó munkája tette lehetővé, amiben Szibéria kevéssé vizsgált területeiről gyűjtött ősi DNS-mintákat. Kiderült, hogy sok mai uráli nyelvet beszélő közösség ugyanazt a genetikai jellegzetességet hordozza, amely először 4500 évvel ezelőtt, Jakutföldi mintákban jelent meg. Más nyelvi és etnikai csoportoknál ez a jelleg szinte teljesen hiányzik.

A finnugor nyelvek terjedése

A genetikai adatok tehát arra utalnak, hogy a nyelvterjedés nem véletlenszerű folyamat volt, hanem meghatározott közösségekhez köthető. Ezt a képet erősítik a régészeti leletek is, amelyek alaoján az uráli nyelvek terjedése szorosan összefüggött a Seima–Turbino jelenséggel. Körülbelül négyezer évvel ezelőtt ekkor bukkantak fel Észak-Eurázsiában az új bronzfegyverek és eszközök, amik elterjedése megnyitotta az utat a távolsági kereskedelem és a friss társadalmi kapcsolatok előtt – így a nyelvek is gyorsabban terjedhettek a kontinensen.

„A bronz valóban katalizálta a távolsági kereskedelmet. Ahhoz, hogy használni tudják, a társadalmaknak új társadalmi kapcsolatokat és intézményeket kellett kialakítaniuk. – mondta a tanulmány egyik társszerzője, Tian Chen (T.C.) Zeng.”

A Jakutföldhöz köthető genetikai nyomok pedig a mozgékony vadász–gyűjtögető közösségeknél is megtalálhatók, amelyek feltehetően eljuttatták az uráli nyelveket Észak-Skandinávia őslakos sámi népeihez, sőt egészen a mai Magyarországig, amely ma nyelvi szigetként áll az indoeurópai nyelvek között.

A genetikai örökség: mennyi maradt a magyarokban és más népekben?

A kutatás kimutatta, hogy a 4500 évvel ezelőtt Jakutföldön megjelent ősi szibériai genetikai nyom ma is jelen van az uráli nyelveket beszélő népeknél, de nagyon eltérő arányban:

• Észtországban mindössze kb. 2%-ban,

• Finnországban nagyjából 10%-ban,

• Szibériában, a nganaszanoknál szinte teljes egészében,

• Magyarországon azonban mára gyakorlatilag eltűnt ez a genetikai örökség.

„De a középkori Magyarország hódítóinak ősi DNS-vizsgálatai alapján tudjuk, hogy azok az emberek, akik a nyelvet odahozták, valóban hordozták ezt az ősi mintát” – hangsúlyozták a kutatók.

Ebben a kutatásban több száz új és több ezer korábbi genetikai mintát elemeztek, így a következtetések erős statisztikai alapokon nyugszanak. Minden ősi DNS-vizsgálatnál azonban vannak bizonytalansági tényezők: a minták száma, a régiók lefedettsége és az időbeli eltérések befolyásolhatják az eredményeket. Ennek ellenére a tanulmány a finnugor nyelvek eredetének legátfogóbb és legfrissebb genetikai bizonyítékait nyújtja.

Kapcsolódó cikkeink:

• Mit hittek a magyarok, mielőtt jött a kereszténység? Az ősi magyar hitvilág elveszett titkai
• Honfoglalás-kori, fegyverekkel eltemetett nő maradványait találták meg egy magyar temetőben
• Mit ettek az első magyarok a honfoglalás idején

Forrás: