Magyarországról elhurcolt nagy értékű, kora újkori zsidó vallási nyomtatványt adtak vissza magyar tulajdonba az amerikai hatóságok képviselői New Yorkban szerdán. Korábbi tulajdonosa nem tudta, hogy lopott volt, a magyar hatóságok egy ritka könyvekkel foglalkozó internetes aukciós oldalon találtak rá.
500 éves ritkaságot adtak vissza az amerikaiak
A Di Gara-szöveget a magyar főkonzulátuson tartott ceremónián Jay Clayton, New York déli kerületének új szövetségi ügyésze adta át Balázs Gábornak, a budapesti Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektorának.
Az ünnepségen Takács Szabolcs, Magyarország nagykövete a kormány nevében mondott köszönetet az elkötelezettségért, ami a dokumentum visszajuttatásához vezetett, és ami egyben aláhúzza a határon átnyúló együttműködés tartós erejét.
Forrás: New York déli kerületének szövetségi ügyésze
A diplomata rámutatott, hogy a mintegy 500 éves könyv visszajuttatása számos intézmény összefogásának és sok szakember közös munkájának eredménye, jogászoké, tudósoké, valamint kormányzati tisztségviselőké Magyarországon és az Egyesült Államokban, akik egyaránt meggyőződéssel osztották azt a véleményt, hogy “a történelmi igazságnak érvényt kell szerezni, kulturális emlékezet pedig nem veszhet el”.
- Már a CNN is aggódik: kártevők pusztítják Magyarország legrégebbi könyvtárát – képek
Aukciós oldalon találták meg
A Di Gara-szöveg a 16. századból származik nevét a készítőről, Giovanni Di Gara velencei héber könyvnyomtatóról kapta.
A két részből álló kiadványt a 19. században egy olasz rabbi, Lelio Della Torre vásárolta meg, majd 1877-ben a budapesti Rabbiképző tulajdonába került. 1944-ben a náci megszállás idején az oktatási intézményt kifosztották, a dokumentumnak pedig nyoma veszett.
- Előkerült egy náci kincses térkép, fél Hollandia arany után kutat
2023 márciusában a magyar hatóságok egy ritka könyvekkel foglakozó internetes aukciós oldalon figyeltek fel a könyvre, amelyet 19 ezer dollárért árultak. A New York-i tulajdonos arról számolt be, hogy 1980-ban vásárolta az iratot, amelynek lopott eredetéről nem volt tudomása. Az amerikai hatóságok – a szövetségi belbiztonsági minisztérium közreműködésével – a lopott tárgyat lefoglalták, majd egy bíróság jóváhagyta, hogy az 81 év után visszakerüljön magyar tulajdonba.
Miért szállta meg a náci Németország hazánkat?
Magyarország 1941-ig nem volt hadviselő fél a második világháborúban. A trianoni békeszerződés igazságtalanságai miatt sodródott a náci Németország mellé ugyanis a térségben nagyhatalmi igényekkel fellépő diktátortól remélhette a magyar politikai elit kizárólag az 1920. június 4-én elcsatolt, jelentős magyar lakossággal rendelkező területek visszacsatolását. Hitler saját hatalmi céljainak megfelelően támogatta magyar elképzeléseket: Csehszlovákia feldarabolásakor a Felvidék déli részét engedte át hazánknak (első bécsi döntés), majd Prága megszállásakor Kárpátalja katonai erővel történő elfoglalását (járulékos – számára – veszteségként ezzel létrejött a lengyel-magyar közös határ újra, ahol majd lengyelek tízezrei menekülhetnek a náci megszállás elől néhány hónappal később).
Romániára szövetségesként volt szüksége Hitlernek, ezért Erdélynek csupán a felosztását engedélyezte (második bécsi döntés), míg Jugoszlávia esetében a magyar hadsereg a német támadó műveletekhez csatlakozott, ami miatt Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságot követett el. Többek között ennek hatására sem üzent hadat hazánknak az Egyesült Királyság.
A Szovjetunió elleni támadáshoz Magyarország kezdetben nem csatlakozott, csak Kassa állítólagos szovjet bombázását követően. A magyar csapatok növekvő erővel vettek részt a náci Németország keleti hadjáratában, a korábbi, a trianoni békediktátumot felülíró döntések védelmezése pedig egyre növelte az elkötelezettséget Hitler mellett. Ennek ellenére próbálta Horthy kormányzó és köre növelni hazánk mozgásterét egy előzetes fegyverszünetig is eljutva a nyugati szövetségesekkel, ám a németek mindenről tudtak és 1944. március 19-én hazánk katonai megszállása mellett döntöttek.
Szomorú fejlemény, hogy Horthy a megszállást követően is hatalomban maradt, ám kormányzói tekintélyét nem vetette mindig és teljes súlyával latba, amikor megtehette volna – így például a vidéki zsidóság megmentése kapcsán sem. Hazánk kiugrását csak októberre tudta elhatározni, kísérlete azonban október 15-én kudarcba fulladt, őt magát fogolyként szállították Németországba, a német bábkormány pedig 1945 áprilisáig kitartásra buzdított a náci Németország mellett.
További cikkekért történelem témában kattints.
