Már euró sem kell ahhoz, hogy ne forinttal fizessünk Magyarországon? Új trend van terjedőben
Az elmúlt években Magyarországon a gazdasági válság, a tartósan magas infláció és a reálbérek csökkenése sokak számára bizonytalanná tette a mindennapi megélhetést. A forint árfolyama ingadozó, értéke folyamatosan csökken, az euró bevezetése pedig továbbra sincs napirenden. Nem meglepő tehát, hogy egyre több közösség keres alternatív megoldásokat, amelyek legalább helyi szinten képesek enyhíteni a gazdasági nyomást.
Ilyen válasz lehetnek a helyi pénzek, más néven pénzhelyettesítők, amelyek nem hivatalos fizetőeszközként, de meghatározott településeken vagy térségekben forgalomban vannak. Céljuk egyszerre gazdasági és közösségi: a pénzforgalmat helyben tartani, erősíteni a lokális vállalkozásokat, és szimbolikusan kifejezni az adott régió identitását.
Fotó: Daily News Hungary
Hogyan működnek a helyi pénzek?
A Pénzcentrum cikke szerint a közösségi fizetőeszközök egyik alapelve, hogy nem alkalmasak felhalmozásra. Nem kamatoznak, sőt, gyakran értékvesztést szenvednek el, ha nem használják őket. Ez tudatos döntés: a cél, hogy a pénz minél gyorsabban visszakerüljön a gazdasági körforgásba, támogatva a helyi boltokat, termelőket és szolgáltatókat.
A vásárlók gyakran kedvezményben részesülnek, ha helyi pénzzel fizetnek – akár 5–10 százalékot is spórolhatnak. Az üzletek pedig biztosak lehetnek abban, hogy a bevétel nem vándorol el más városokba vagy multinacionális cégekhez, hanem helyben marad és újra befektetődik.
Milyen helyi pénzek kerültek bevezetésre a forint helyett hazánkban?
A magyar példák közül érdemes szót ejteni a soproni kékfrankról, amelyet 2010-ben vezettek be, és főként kisboltok, borászatok és éttermek fogadják el. A balatoni korona 2012-től létezik, és több, Balaton környéki településen működött, papír és elektronikus formában is. A járvány idején azonban visszaszorult. Szintén korona, de bocskai, amelyet Hajdúnánáson 2013 óta használnak, és amelynek grafikai elemei a térség történelmi múltját idézik, és kulturális eseményekhez is kapcsolódik. A tokaji dukát pedig a híres borvidékhez köthető újabb kezdeményezés, amely a turizmusból származó bevételeket igyekszik helyben tartani.
A helyi pénzek mögött jellemzően civil szervezetek vagy önkormányzatok állnak, amelyek közösségi építkezést és gazdasági önvédelmet látnak bennük. 2011-ben létrehozták a Helyi Pénzek Szövetségét is, amely az új kezdeményezések koordinálására és támogatására jött létre.
Mi lesz a helyi valuták jövője? Veszélybe kerülhet egyáltalán a forint?
A Magyar Nemzeti Bank és más jegybankok szerint a helyi pénzek sehol sem érték el a várt gazdaságélénkítő hatást. Mégis, több településen évek óta működnek, és a sikerüket nem feltétlenül gazdasági mutatókban kell mérni, hiszen a közösségre gyakorolt határuk, az összetartozás erősítése, az identitás megőrzése és a válságokra adott kreatív válaszok szintén nagyon fontosak.
Ezek a rendszerek nem a forint leváltására törekednek, hanem kiegészítő szerepet vállalnak, bár egy szimbolikus üzenetük lehet az is, hogy sokak szerint a hivatalos valuta nem mindig áll a helyzet magaslatán. Azonban ha a jövőben országszerte minden régiónak lenne saját fizetőeszköze, az akár a forint szerepének újragondolásához is vezethetne.
