Fordulat az olajpiacon: az OPEC bedurrantja a szivattyúkat

A világ olajexportáló országai beleegyeztek a kibocsátás kismértékű növelésébe a következő hónapban, mivel attól tartanak, hogy a globális recesszió visszafogja a keresletet.

Az OPEC+ néven is ismert Olajexportáló Országok Szervezete és szövetségesei – köztük Oroszország is – szerdán közölte, hogy szeptemberben napi 100 ezer hordóval emeli a kitermelési limitet.

A múlt hónapban volt az első alkalom, hogy Joe Biden amerikai elnök egy OPEC-tag országba látogatott – közel-keleti körútja során Szaúd-Arábiába vezetőjével tartott megbeszélést. Biden már akkor sürgette az országot – amely a csoport legnagyobb olajtermelője –, hogy növeljék a kapacitást.

Hónapok óta emelkedtek az árak, mivel az orosz olajjal szembeni nyugati embargó korlátozza a globális kínálatot. Emiatt egyébként a világ legnagyobb olajvállalatai rekordnyereségre tesznek szert, bár ennek az az ára, hogy világszerte emberek millióinak kell szembesülnie a megemelkedett üzemanyagárakkal.

Egy gallon normál benzin az Egyesült Államokban júniusban meghaladta a történelmi csúcsot jelentő 5 dollárt, bár az árak azóta némileg visszaestek.

A Brent nyersolaj globális benchmark ára hordónkénti 139 dolláros árával szintén csúcsot ért el márciusban, az Ukrajna megszállása utáni napokban, ám most már „csak” 100 dollár körül mozog, mivel a kereskedők attól tartanak, hogy a globális recesszió rontja a keresletet.

A Brent és a West Texas Intermediate kőolaj – az észak-amerikai benchmark – kezdetben emelkedett az OPEC bejelentése után, mivel az olajbefektetők a kitermelés nagyobb növekedésére számítottak, dél körül viszont megfordult a trend és mintegy két százalékot estek az árak.

“A termelés ilyen arányú növekedése a teljes termelés nagyon kis részét teszi ki, és sokkal kisebb, mint az előző hónapok növekedése, így nem sok változás jelent az általános képen” – mondta Hazel Seftor, a Wood Mackenzie globális olajellátásának vezető kutató elemzője a CNN Businessnek.

Mindazonáltal – tette hozzá Seftor – „a lépés azért jelentős, mivel megismétli az OPEC+ csoport elkötelezettségét a piac irányítása mellett”, bár ez volt a csoport legkisebb termelésnövelése 2021 májusa óta, amikor az országok megkezdték a világjárvány idején bevezetett termeléscsökkentési intézkedések feloldását.

Ennek ellenére az OPEC azon aggodalmának adott hangot, hogy a világpiaci kínálat nem lesz képes kielégíteni a keresletet 2023 után.

A jelentés szerint a világ legnagyobb gazdaságait magában foglaló Gazdasági és Fejlesztési Szervezethez tartozó 3 ország vészhelyzeti készletei jelenleg az elmúlt 38 év legalacsonyabb olajszabadságában vannak.

Múlt hónapban a Nemzetközi Energiaügynökség egy jelentésében arra figyelmeztetett, hogy “a globális olajkészletek továbbra is kritikusan alacsonyak”, és különös kockázatot jelentenek a feltörekvő gazdaságok számára.

Az OPEC+ hónapokig próbálta visszafordítani a világjárvány idején végrehajtott termeléscsökkentéseket, amikor az olaj iránti kereslet a lezárások miatt bezuhant.

Júniusban a kartell megállapodott a kínálat növeléséről, hogy kompenzálja az orosz olaj kereskedelmének visszaesését – abban a hónapban, amikor az Európai Unió beleegyezett abba, hogy az év vége előtt 90 százalékkal csökkenti az orosz nyersolaj importját.

Az OPEC+ akkor azt tervezte, hogy júliusban és augusztusban napi 648.000 hordóval növelik a kitermelésüket, azonban sok ország nem teljesítette ígéreteit.

A szövetség a mostani bejelentés kapcsán azt is közölte, hogy számos tagjának termelési kapacitása “erősen korlátozott” az “olajszektorba való krónikus alulbefektetések” miatt.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/07/30/nem-igazan-sikerul-elszigetelni-oroszorszagot/” ][/hm_embed]