• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
  • Világgazdasági válság küszöbén? IMF szerint az államadósság elszabadult, Magyarország is bajban lehet

  • Októbertől csak ujjlenyomattal és arcfelismeréssel utazhatnak sok európai országba, Magyarországra is

Kanyó Ferenc Kanyó Ferenc · 2022.10.31.
· Kult+Múlt

Luther Márton nem szögezte ki 95 tételét a wittenbergi templom kapujára?

Luther Márton Cayetan előtt (Wikipédia)

Alighanem mindannyian megtanultuk középiskolában, hogy Luther Márton 1517. október 31-én kiszögezte 95 tételét a wittenbergi templom kapujára és ezzel megváltoztatta a világtörténelmet. Ennek az egyszerű cselekedetnek a folyományaként jöttek létre a protestáns keresztény felekezetek. A Luther Márton életét feldolgozó filmek szinte mindegyike ábrázolta ezt az aktust, kiemelve annak drámai mivoltát. De vajon csakugyan így történt? Mit mondanak a történeti források? Utána jártunk, hogy a kételkedők mivel érvelnek.

Luther Márton nem október 31-én tette közzé tételeit?

A reformáció napjának 1517. október 31-ét szoktuk tekinteni. Ennek alapját az a levél jelenti, amelyet Luther mindenszentek ünnepe előtt küldött el Albert mainzi érseknek. Ehhez a levélhez csatolta a 95 tételt is. A levelet november 17-én kapta meg az érsek titkára, Alberthez pedig december 13-án került. Ez a levelezés egy elég jól ismert momentum, Luther Márton többször is hivatkozott rá a későbbiekben, amikor Bölcs Frigyesnek vagy X. Leó pápának írt. A levélt tartalmilag egyébként arról szólt, hogy az érsek vizsgálja felül Johann Tetzel (vagy régiesen Tetzel János) búcsúcédula-árusítási gyakorlatát.

Luther Márton kiszögezi 95 tételét egy metszeten (Wikipédia)

Azonban Luther azt is megírta, hogy csak azután adta ki a 95 tételét, miután az érsek nem válaszolt a levelére. Vagyis ebből két dolog következik a kritikusok szerint: a tételek ismertté válása később történt, mint október 31., hiszen Luther Márton az érsek válaszára várt. Másrészt ő maga, amint olykor többször hangsúlyozta is, egyáltalán nem a nyilvánosságnak szánta a 95 tételt. Ez azonban alapvetően ellentmondana a hagyománynak, amely szerint Luther kiszögezte volta a wittembergi templom kapujára a tételeit, ahol aztán nagy tömeg kezdte el megvitatni.

Ennek a momentumnak a legkorábbi tudósítója egyébként nem maga Luther, hanem Philip Melanchton. Ő Luther Márton kortársa és legközelebbi munkatársa volt, ám a tudósításának van egy szépséghibája: 1517 októberében nem tartózkodott Wittenbergben. (Ennek ellenére, amint azt gyakran a kritikusok szemére hányják, az egyáltalán nem kizárt, hogy Melanchton a későbbi munkája során beszélhetett és találkozhatott olyanokkal, például magával Lutherrel is, akik jelen lehettek a tételek kiszögezésénél).

Luther Márton nem is szögezte ki a tételeit?

A tételek kiszögezésével több probléma is akad. Az egyik, hogy bármilyen furcsa, de nincs ősnyomatvány, azaz egyetlen egy olyan 95 tétel sem maradt fent, amelyik 1517. október 17-én keletkezett. Ez természetesen még akár betudható annak is, hogy a történeti források jelentős része elpusztul az idők során. (Például a magyar Aranybullának sem maradt meg egy eredeti példánya). A másik probléma, hogy a kulturális lenyomat, amit a tételek kiszögezése hagyott maga után, úgy néz ki, hogy emberek sokasága olvassa és vitatkozik a kiszögezett tételekről. Azonban a templomkapura szögezett írás terjedése valójában meglehetősen korlátozott lett volna, hiszen a német területeken a lakosságnak alig 5%-a tudott írni és olvasni.

A 95 tétel egy 1517-es nürnbergi plakáton (Wikipédia)

A 95 tétel egy 1517-es nürnbergi plakáton (Wikipédia)

A kritikusok a kifüggesztés aktusa helyett más magyarázatot kínálnak a 95 tétel megalkotására. Eszerint Luther valójában egy egyetemi disputára bocsátotta a 95 tételt. Ezt alátámasztani látszik a tételek felsorolása, amely a korabeli egyetemi vitákban megszokott módszer volt. Az egyetemi disputákról egyébként a szokások szerint valóban tájékoztatták az olvasni tudó közvéleményt, mégpedig a templomok ajtajaira kiszögezni. Ezt azonban nem az egyetemi professzor szokta megtenni, hanem az egyetem részéről erre szerződtetett pedellus.

A tételek egytemi disputára bocsátása egyébként beleillik Luter 1517 körül tanúsított magatartásába. Ekkor még egyáltalán nem kívánta az egyházszakadást, betartotta a “hivatali utat”. Írt a brandenburgi püspöknek, a mainzi érseknek, a leveleiben pedig hangsúlyozta, hogy nem a széles közvélemény számára szánta a tételeket, azok tőle függetlenül terjedtek el. Ebben nagy szerepet játszott a könyvnyomtatás is. Ez azonban egy újabb kételkedésre okot adó pont: mi értelme van a tételek kiszögezésének a nyilvános terjesztés céljából, ha már rendelkezésre áll egy sokkal hatékonyabb eszköz?

Mi a helyzet akkor a reformáció ünnepével?

Érdemes leszögezni, hogy ha a kritikusoknak igaza van, és Luther nem szögezte ki 1517. október 31-én a tételeit a wittenbergi templom kapujára, az nem csorbítja a világtörténelmi hatását. Semmilyen hatással sincs a protestáns egyházak hitvallására, működésére. Ezért annak sincs igazán jelentősége, hogy mikor ünnepeljük a reformáció napját. Sőt, a nap megtartása mégis Luter Mártonoz köthető, aki ezen a napon küldte el a levelét Albert mainzi érsekhez, ahogy arra fentebb hivatkoztunk.

A nap megünneplése kapcsán a tételek kiszögezésének az elterjedése későbbi keletű. A reformáció emlékévét idejekorán elkezdték ünnepelni, többek között emlékérmek kibocsátásával. Ezeken 1717-ben még nem tűnik fel a tételek kiszögezésének az aktusa. 1817-ben azonban már központi elemmé válik. Azonban a kritikusokkal szemben is akad egy fontos érv: 2007-ben Georg Rörertől, Luther Márton titkárától, maradt fent egy 1540-es feljegyzés, amely arról szól, hogy Luther Márton mindenszentek előestéjén a templomok ajtajain tárta a nyilvánosság elé. Ez egyébként elveszi a kritikusok azon érvét, hogy Luther cselekedetének minden forrása visszavezetető a Wittenbergben akkor nem tartózkodó Melanchtonra.

Bárhogyan is végződik az erről folyó tudományos diskurzus, a protestanzitmus megváltoztatta nemcsak Európa, de Magyarország történelmét is.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2021/10/31/tiz-protestans-magyar-akik-nelkul-maskeppen-festene-az-orszag/” ][/hm_embed]

Írd meg a véleményed, kattints ide és kommentelj!
evangélikus Németország református történelem

Comments are closed.

Érdemes elolvasni

rkk_336x280px
stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
Kitalálod, hogy Nyugat-Magyarországon melyik vármegyében van a legtöbb gyógyvízű termálkút és gyógyfürdő?

Kitalálod, hogy Nyugat-Magyarországon melyik vármegyében van a legtöbb gyógyvízű termálkút és gyógyfürdő?

Tovább olvasok
Világgazdasági válság küszöbén? IMF szerint az államadósság elszabadult, Magyarország is bajban lehet

Világgazdasági válság küszöbén? IMF szerint az államadósság elszabadult, Magyarország is bajban lehet

Tovább olvasok
Kína Izraelt a gázai támadások leállítására szólította fel, ENSZ szerint népirtás történt

Kína Izraelt a gázai támadások leállítására szólította fel, ENSZ szerint népirtás történt

Tovább olvasok
Figyelem, autósok! Élesedik a szupertraffipax Magyarországon

Figyelem, autósok! Élesedik a szupertraffipax Magyarországon

Tovább olvasok
Használod a Duolingo alkalmazást? Most tisztességtelen gyakorlat miatt eljárás indult Magyarországon

Használod a Duolingo alkalmazást? Most tisztességtelen gyakorlat miatt eljárás indult Magyarországon

Tovább olvasok
Visszataszító és hihetetlen szokás: testvérházasságok az ókori Egyiptomban

Visszataszító és hihetetlen szokás: testvérházasságok az ókori Egyiptomban

Tovább olvasok
Szenzációs lelet – 117 éves időkapszulára bukkantak a debreceni templomtoronyban

Szenzációs lelet – 117 éves időkapszulára bukkantak a debreceni templomtoronyban

Tovább olvasok
Októbertől csak ujjlenyomattal és arcfelismeréssel utazhatnak sok európai országba, Magyarországra is

Októbertől csak ujjlenyomattal és arcfelismeréssel utazhatnak sok európai országba, Magyarországra is

Tovább olvasok
Visszatér az ország legjobb cukrászdája -képek

Visszatér az ország legjobb cukrászdája -képek

Tovább olvasok
<b>Visszanyerte látását 20 év után a férfi, akinek a fogát ültették be a szemébe</b>

Visszanyerte látását 20 év után a férfi, akinek a fogát ültették be a szemébe

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4