Nem sokat tudunk arról, hogy mi történne, ha kitörne egy harmadik világháború és valamiért nem a nukleáris töltetek lennének a főszereplők. Azt azonban igen, hogy e konfliktus Kína és az Egyesült Államok között zajlana, legalább is közöttük húzódna a döntő front. Mivel azonban nem határosak, csapást mérni rakétákkal, vagy hadihajókkal lehetne. Ezért is értékelődne fel egy ilyen konfliktus, de akár egy Tajvan körül kialakuló kisebb “csetepaté” esetén is a flották szerepe. És itt az amerikaiak nagyon rosszul állnak, legalább is katonai szakértőik szerint.
Kína beelőzte Amerikát
A Daily Star brit lap szerint az Egyesült Államok hadiflottáját túlnőtte Kína haditengerészete, ez pedig jelentősen megváltoztatja a Csendes-óceán hatalmi viszonyait. Sam Tangredi, a Future Warfare Studies at the US Naval War College, az amerikai haditengerészeti főiskola jövő háborúit kutató intézetének szakértője szerint a tengeri háború végső soron a számokról szól. És Kínának már most is a legnagyobb hadiflottája van az egész világon. Ráadásul gyorsabb ütemben növekszik az újonnan vízre bocsátott hajók száma az ázsiai szuperhatalom részéről, mint Amerikában.
https://www.dailystar.co.uk/news/world-news/navy-cant-match-chinas-fleet-28985318
Tangredi szerint történelmi távlatban bármennyire is fejlett volt az egyik fél, a tengeren mindig a legszámosabb flotta nyert. A Daily Star szerint az ukrán háborúban kivérző orosz hadsereggel szemben az amerikaiak vetélytársa egyre egyértelműbben Kína. Van is jópár konfliktusos pont, gondoljunk csak a kínai “szigetépítésekre” a Kelet-kínai tengeren, vagy a Tajvannal kapcsolatos patthelyzetre. Utóbbi pedig bármelyik pillanatban nyílt konfliktusba torkollhat, így nagyon nem mindegy, hogy Amerika mennyire áll készen.
Tangredi szerint semennyire. Washingtonnak jelenleg kevesebb, mint 300 hajója van. A Pentagon pedig azt tervezi, hogy 2045-re 350-re növeli erejét. Ezzel szemben Kínának már legalább 340 hajója van és egy gyors bővítési terv szerint ez a szám a következő két éven belül körülbelül 400-ra emelkedik.
- Ez is érdekelhet: Kína újabb szigeteket épít a Dél-kínai-tengeren, de vajon miért?
Nem minden a mennyiség?
Tangredi szerint jelenleg az Egyesült Államok a kifinomult fegyverek legyártására koncentrál, de ezek nem elegendőek meggyőződése szerint Kína elsöprő tömegével szemben. Ráadásul „a legtöbb elemző kétli, hogy az Egyesült Államok védelmi ipara – amely a hidegháború vége óta zsugorodik – elég gyorsan tudna nőni ahhoz, hogy kielégítsen egy háborús keresletet”, hangsúlyozta a szakértő.
Alessio Patalano, a londoni King’s College professzora szerint Tangredi elemzése megalapozott. “A nagyobb flotta jellemzően versenyképesebb a személyzet képzése és a működési kapacitás terén” – mondta, hozzátéve, hogy a megsérült vagy elsüllyedt hajók gyors cseréje döntő tényező lehet. “Tengeri háborúban a veszteség valós dolog, ezért a pótlási képesség létfontosságú”, tette hozzá.
Az októberben újraválasztott kínai elnök beszédében Kína háborús készültségének növelését határozta meg fontos célként. Hszi Csin-ping elnök beszéde előtt Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy a kínaiak sokkal gyorsabban készülnek Tajvan inváziójára, mint azt korábban gondolták.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/09/kina-nem-tudna-megszallni-tajvant-de-minden-resztvevo-belerokkanna-a-harcba/” ][/hm_embed]
Source: The Daily Star
