Arról van szó, hogy közvetlen ősünk, a Homo sapiens Afrikából indult hódító útjára, többek között tevőlegesen részt vett Eurázsiába érve az akkor Európa jelentős területein elterjedt neandervölgyi ember kiirtásában. Csakhogy ezt nem úgy kell elképzelni, hogy megérkeztek és mindenkit megöltek. Hosszú ideig egymás mellett éltek és bizony sokasodtak is, hisz ennek semmilyen biológiai akadálya nem volt. A neandervölgyiek egyedülálló génjei pedig így a mi génkészletünkben is megtalálhatók és sose találnád ki milyen tulajdonságunkat köszönhetjük ennek.
Őseink későn ébredők voltak
Egy új kutatás szerint ugyanis kihalt neandervölgyi “unokatestvéreinknek” köszönhetjük azt, hogy reggel fel tudunk kelni és el tudunk menni iskolába, munkahelyre. Azért az unokatestvéreink, mert nem egyenesági őseink, a Homo sapiens, melyből a ma élő ember kifejlődött (Homo sapiens sapiens) a neandervölgyi ember mellett létező faj volt.
A Homo sapiens azonban Afrikában élt, ahol kevesebb volt az évszak és kiegyensúlyozottabb volt a nappal-éjszaka aránya az év egészében. Csakhogy néhányan elvándoroltak a kontinensről és megérkeztek az ebből a szempontból sokkal zordabb körülményeket kínáló Európába, ahol bizony négy évszakkal, hideggel és az év során változó hosszúságú nappalokkal és éjszakákkal kellett megküzdeniük, írja az iflscience.com.
Szerencsére az Afrikából történő kirajzás nem valamiféle genocídiumként kell elképzelni a neandervölgyiek számára. A Homo sapiensek nem gyilkolták le őket, egymás mellett éltek és szaporodtak is egymással. Ezáltal pedig néhány pozitív genetikai tulajdonságot át is vettek tőlük.
A neandervölgyiek és a cirkadián életritmus
Ma már tudjuk, hogy bizonyos genetikai jellemzők biztosítják cirkadián életritmusunkat. Ez egy kvázi beépített óra, ami szabályozza az ébrenlét és az alvás ciklusait. Egy még nem publikált kutatás azt vizsgálta, hogy mennyire vannak jelen ezek a DNS-részek őseink maradványaiban. És azt találták, hogy ezek bizony a neandervölgyi emberből “kerültek át” a modern ember DNS-ébe.
Azt sajnos nem tudják a tudósok, hogy a négy évszak világában, magasabb szélességi körökön, így Európában vagy Ázsiában miért genetikailag előnyös a cirkadián életritmus. Ennek ellenére számos északra terjedő állatfajban megfigyelték az ilyetén alkalmazkodást. A gyümölcslegyeknél például ezek a cirkadián gének segítik a biológiai adaptálását a nyárhoz, amikor a nappalok hosszúak és a nap korán kel.
E kutatás még nem áll készen a publikációra, jelenleg lektorálásra vár. Ám azt határozottan állítja, hogy a Homo sapiens, azaz közvetlen ősünk mai értelemben véve kicsit lustácska volt és ha nem keveredik a neandervölgyiekkel, az is maradt volna, ami biológiailag biztosan hátrányos lett volna számára akkor, amikor rövidek a nappalok, azaz a vadászati szezon. Ez pedig hónapokig tartó időszak a magasabb szélességi körökön.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/20/a-dns-mindent-elarul-izgalmas-informaciok-derultek-ki-a-neandervolgyi-kozossegekrol/” ][/hm_embed]
Source: iflscience.com
