10 ősi emlékmű, amelyek funkciója a mai napig ismeretlen
A világ néhány ősi műemlékének eredeti célja máig rejtély. Bár a kutatóknak lehet, hogy van egy jó elképzelésük arról, hogy általában mire szolgált egy-egy emlékmű, a világ számos rejtélyes műemlékének pontos célja továbbra is ismeretlen.
Sok rejtélyt még mindig nem sikerült megoldani, a Göbekli Tepétől kezdve (amely ma már teljesen kiépített turisztikai látványosság) az Igazság Szájáig, amely állítólag leharapja a hazugok kezét. A The Travel összeszedett néhányat a legrejtélyesebb ősi műemlékek közül, amelyek rendeltetését továbbra is homály fedi.
Göbekli Tepe, Törökország
Fotó: TeomanCimit/Wikimedia Commons
A Göbekli Tepe a világ egyik legrégebbi ilyen jellegű régészeti lelőhelye. A világ legrégebbi ismert megalitjaival rendelkezik, amelyeket gazdagon díszítettek többek között vadállatok domborműveivel.
A Göbekli Tepe pontos rendeltetése azonban rejtély marad. Az viszont valószínű, hogy nem volt állandóan lakott.
Silbury Hill, Anglia
Silbury Hill, Anglia. Forrás: Wikimedia Commons/Greg O’Beirne
A Silbury Hill Európa legnagyobb őskori mesterséges halma, amely a Stonehenge közelében található. Térfogata és magassága megegyezik néhány korabeli egyiptomi piramiséval, és nyilvánvalóan jelentős volt az ókori emberek számára, akik építették.
De úgy tűnik, hogy nem temetkezési hely, és senki sem tudja, miért építették, vagy hogy mi volt a jelentősége.
Machu Picchu, Peru
Pixabay
A Machu Picchu mögött hihetetlen történelem áll, de még mindig sok kérdés merül fel vele kapcsolatban. A Machu Picchu egy távoli, 15. századi inka fellegvár Peruban, és vitathatatlanul a leghíresebb ősi inka romváros. Annyi bizonyos, hogy a császár számára épült, de pontos célja és szerepe máig rejtély.
Az inkák nem hagytak írásos feljegyzéseket a helyszínről, így a kutatók csak találgatnak. A legelfogadottabb elmélet szerint királyi birtok, mások szerint azonban vallási hely volt.
Moaik, Húsvét-sziget
Fotó: Luis Valiente/Pixabay
A Húsvét-szigeti szobrok vagy moaik az ősi polinéziai Húsvét-sziget népe által faragott monolitikus emberi alakok. 1250 és 1500 között készültek, de azon számos ősi emlékhely közé tartoznak világszerte, amelyek célját nem ismerjük.
Azt feltételezik, hogy istenített ősök élő arcairól van szó, ugyanis több mint 900 szobor ismert, és még mindig találnak újakat.
A carnaci kősorok, Franciaország
Fotó: Aleš Langer/Pixabay
A franciaországi Carnac neolitikus lelőhely Európa egyik leglátványosabb kőkorszaki lelőhelye. Több ezer őskori álló kő található itt, amelyek három elrendezésben helyezkednek el, és a múltban sokkal több volt.
De a funkciója mára a történelem homályába veszett. Sokak szerint a neolitikus helyszíneknek köze volt a napimádathoz, de más dolog ezt bizonyítani.
Nazca-vonalak, Peru
Fotó: sgrunden/Pixabay
A Nazca-vonalakat leginkább repülőgépről lehet látni, és még mindig alig tudunk róluk valamit. Ezek a hatalmas, embereket és állatokat ábrázoló geoglifák valamilyen rituális csillagászati funkciót tölthettek be, de ez egyelőre találgatás.
Több száz ilyen vonal van, amelyek az egyszerűektől kezdve majmokat, madarakat, gyíkokat és más különféle lényt ábrázolnak.
Nagy Kígyó-halom, Ohio, Egyesült Államok
Fotó: Stephanie A. Terry/Wikimedia Commons
A Nagy Kígyó-halom Ohio egyik különös régészeti látványossága. Ez egy egy méter magas és 410 méter hosszú őskori halom.
A kora azonban ismeretlen, a feltételezések szerint egy és kétezer év közötti.
Stonehenge, Anglia
Forrás: Pixabay
Stonehenge Európa talán leghíresebb neolitikus lelőhelye, és egyben a világ egyik olyan ősi helyszíne, amelyet nem értünk teljesen.
A hatalmas megalitikus kövek generációkat bűvöltek el, de a hely célja máig rejtély. Korábban úgy vélték, hogy áldozati hely volt, de ezt a magyarázatot már nem tartják valószínűnek.
Az Igazság Szája, Olaszország
Fotó: Jorge Franganillo/Wikimedia Commons
Az Igazság Szája (olaszul Bocca della Verita) egy márvány maszk az ókori Rómából. A római Santa Maria in Cosmedin templomban látható, és számos helyi legendát szült. Többek között azt, hogy leharapja a hazugok kezét.
Lehet, hogy a tengeri titán, Oceanus arcát ábrázolja, de nem tudjuk, mi célt szolgált. Az egyik vezető elmélet szerint nem túl magasztos feladata volt, csatornafedélként.
Yonaguni-emlékmű, Japán
Fotó: Vincent Lou/Wikimedia Commons
A Yonaguni-emlékmű az egyetlen ezen a listán, amelyről a kutatók abban sem biztosak, hogy ember alkotta-e egyáltalán. Az viszont egyértelmű, hogy ez egy tengerbe merült sziklaképződmény a japán Rjúkjú-szigeteken.
Egyes kutatók szerint a képződmény ember alkotta lépcsős monolit vagy víz alatti piramis. Lehet, hogy a víz alatti képződmény egy ősi elsüllyedt városból származik, de az is lehet, hogy csak figyelemre méltó természetes sziklákról van szó, és mindenki túlgondolta.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
