Sulyok Tamás köztársasági elnök szombaton aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek egyik legfontosabb következménye, hogy a jelenlegi államfő megbízatása is megszűnik. A döntést Facebook-oldalán jelentette be. Amint a jogszabály megjelenik a Magyar Közlönyben, a következő napon hatályba lép, és Sulyok Tamás elnöki mandátuma véget ér.
A módosítás a Tisza-kormány átfogó alkotmányos reformcsomagjának része, amely számos területen alakítja át a magyar közjogi rendszert.
Egy hónapon belül új köztársasági elnököt választanak
Sulyok Tamást 2024 márciusában választotta meg az akkori, Fidesz-többségű Országgyűlés Novák Katalin lemondását követően. Mandátuma eredetileg 2029 márciusáig szólt volna, az Alaptörvény módosítása azonban idő előtt megszünteti azt.
Az Alaptörvény értelmében az Országgyűlésnek 30 napon belül, titkos szavazással kell új köztársasági elnököt választania.
Az új államfő hivatalba lépéséig az elnöki jogköröket Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja, parlamenti feladatait pedig az egyik kijelölt alelnök veszi át.
Ki lehet Magyarország következő köztársasági elnöke?
A köztársasági elnöki tisztségre bármely legalább 35 éves magyar állampolgár jelölhető, amennyiben megszerzi az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, vagyis 40 képviselőnek az ajánlását.
A jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett a Tisza Párt mellett egyedül a 44 fős Fidesz-frakció tud önállóan államfőjelöltet állítani.
Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy olyan személyt szeretnének jelölni, aki a nemzet egységét testesíti meg, és az ellenzéki képviselők számára is elfogadható lehet. Konkrét nevet ugyanakkor egyelőre nem hozott nyilvánosságra.
A miniszterelnök azt is jelezte, hogy a mostani módosítás átmeneti megoldás, hiszen a kormány egy teljesen új alkotmány elfogadását tervezi, amelyet népszavazás erősíthet meg, és amely akár a köztársasági elnök közvetlen választását is bevezetheti.
Számos más fontos változás is életbe lép
A 17. Alaptörvény-módosítás több jelentős intézményi változást is tartalmaz. A legfontosabb intézkedések:
- ismét 70 év lesz az alkotmánybírák felső korhatára, így két hónapon belül megszűnik Polt Péter és további három, 70 év feletti alkotmánybíró megbízatása;
- az Alkotmánybíróság elnökét ismét a testület tagjai választják meg maguk közül;
- az alkotmánybírák megbízatása 12 évről 9 évre csökken;
- az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökét hat évre, újraválasztási lehetőség nélkül választják meg, miközben a bírák nagyobb beleszólást kapnak kinevezésükbe és leváltásukba;
- 12 éves cikluskorlátot vezetnek be az országgyűlési képviselők számára;
- csökken a kétharmados törvények köre;
- létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos alapja;
- október 1-jétől a vármegyék hivatalos elnevezése ismét megye lesz;
- megszűnik a Költségvetési Tanács vétójoga;
- megszüntetik az Országgyűlési Őrséget;
- az Alkotmánybíróság ismét felülvizsgálhat bizonyos költségvetési és adóügyeket.
FRISSÍTÉS: Reagált Orbán
Orbán Viktor nem késlekedett a reakcióval, Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében azt írta: „Ma ledőlt az utolsó gát. Az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság. Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban. Isten óvja Magyarországot!”
FRISSÍTÉS 2.0: Magyar reakciója
Sulyok Tamás pár perce aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, így július 20-án 0:00 órától megszűnik a köztársasági elnöki mandátuma – mondta Facebook-videójában Magyar Péter.
A miniszterelnök szerint jobb lett volna, ha Sulyok Tamás hamarabb távozott volna hivatalából. „Jobb lett volna méltóbb módon, jobb lett volna a köztársasági elnök belátásával, felelősségvállalásával és lemondásával lejutni idáig. De azért is volt szükség ezekre a módosításokra, mert az ő belátására, a bukott Orbáni hatalom kiszolgálóinak a közös, haza iránt érzett felelősségtudatára nem számíthatott és nem is számíthat Magyarország” – mondta.
Ha lemaradtál volna: Kiderült: Ennyit költöttek Sulyok Tamás külföldi útjaira adófizetői pénzből
