A 2026/2027-es tanévtől ismét teljes jogú résztvevői lehetnek az Erasmus+ programnak a korábban kizárt, alapítványi fenntartású magyar egyetemek hallgatói. A kormány szerint az áttörést az uniós tárgyalások és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének átalakítása tette lehetővé. A Horizont Európa kutatási programhoz is újra hozzáférhetnek az érintett intézmények.

Jó hír érkezett a magyar egyetemistáknak: a 2026/2027-es tanévtől ismét részt vehetnek az Erasmus+ programban azoknak az alapítványi fenntartású egyetemeknek a hallgatói, amelyek az elmúlt években kiestek az uniós programból. A kormány csütörtökön jelentette be, hogy a korábban kizárt intézmények és kutatóik előtt a Horizont Európa kutatási és innovációs program is újra megnyílhat.

A kormány közlése szerint az első száz nap egyik eredménye, hogy „visszaadja a magyar egyetemistáknak az európai tanulás, tapasztalatszerzés és kapcsolatépítés lehetőségét”. A fordulatot a Brüsszellel folytatott tárgyalások, valamint az egyetemi alapítványi rendszer átalakítása tette lehetővé.

Miért zárták ki a magyar egyetemeket az Erasmusból?

A konfliktus hátterében a 2019 és 2021 között végrehajtott magyarországi modellváltás állt. Ennek során számos korábban állami fenntartású egyetemet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz, vagyis KEKVA-khoz helyeztek át.

Az Európai Bizottság elsősorban az alapítványok kuratóriumainak összetételét kifogásolta. Brüsszel szerint több esetben aktív politikusok és kormányzati tisztségviselők is részt vettek az egyetemeket irányító testületek munkájában, az összeférhetetlenségi szabályok és a kuratóriumi tagok kinevezésének feltételei pedig nem biztosítottak megfelelő garanciákat.

Az uniós tagállamok ezért 2022 decemberében úgy döntöttek, hogy az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételességi mechanizmus keretében nem lehet új pénzügyi kötelezettségvállalásokat kötni a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott intézményekkel – írja az Euronews.

Ez nem jelentette azt, hogy Magyarország valamennyi egyetemét kizárták volna az Erasmus+ programból. A korlátozás a KEKVA-rendszerhez tartozó intézményeket érintette, köztük több nagy magyar egyetemet.

Pannónia ösztöndíjjal próbálták pótolni az Erasmust

A korábbi kormány a kieső Erasmus-lehetőségek pótlására 2024-ben elindította a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelyet a magyar költségvetésből finanszíroztak.

A program külföldi tanulmányutakat és szakmai tapasztalatszerzést tett lehetővé hallgatók, oktatók és kutatók számára, és Európán kívül is széles partnerhálózatot épített ki. Az Erasmus+ szerepét azonban nem tudta teljes mértékben átvenni.

Az uniós program ugyanis nem csupán ösztöndíjat biztosít: több évtized alatt kialakított egyetemi kapcsolatrendszer, egységes szabályok, kreditelismerési mechanizmusok és több ezer európai felsőoktatási intézmény közötti együttműködés is kapcsolódik hozzá.

Az alapítványi rendszer átalakítása hozta el a fordulatot

A mostani változás előzménye, hogy a kormány törvényjavaslatot nyújtott be a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének átalakítására. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint a módosítások célja az összeférhetetlenségi problémák megszüntetése, az átláthatóbb működés és az egyetemi autonómia megerősítése volt.

A kormány szerint a változtatások eredményeként az érintett magyar felsőoktatási intézmények előtt ismét megnyílhatnak az Erasmus+ és a Horizont Európa lehetőségei.

Nem feltétlenül mindenhol egyszerre indul újra

Bár a bejelentés szerint a visszatérés már a 2026/2027-es tanévben megtörténik, a gyakorlatban az egyes egyetemeken eltérő lehet, mikor indulhatnak el ténylegesen a hallgatói mobilitási programok.

Az intézményeknek ismét rendezniük kell nemzetközi partnerszerződéseiket, meg kell hirdetniük a pályázatokat, és az ösztöndíjak folyósításának feltételeit is biztosítaniuk kell. Emiatt nem biztos, hogy minden érintett egyetemen és minden hallgató számára egyszerre lesz elérhető az Erasmus.

A Horizont Európa visszatérése ugyanakkor a kutatók és az egyetemek számára is fontos fejlemény lehet, hiszen a program az európai kutatási és innovációs együttműködések egyik legfontosabb uniós finanszírozási kerete.