Nagy átrendezés indult a magyar titkosszolgálatoknál az új kormány hivatalba lépése után. A személycserék önmagukban is látványosak, de a történet jóval túlmutat néhány vezető menesztésén: a Magyar-kormány egyik legfontosabb feladata most az, hogy helyreállítsa a szövetségesek bizalmát egy olyan területen, ahol a bizalom maga is nemzetbiztonsági kérdés.

Az elmúlt években több ügy is azt jelezte, hogy Magyarország körül egyre komolyabb kérdések merültek fel a NATO- és EU-partnerek részéről. Orosz kiberműveletek, budapesti orosz hírszerzési jelenlét, szövetségesi információmegosztással kapcsolatos félelmek és vitatott belpolitikai megfigyelési ügyek rakták egymásra a bizalmi válság rétegeit.

Több szolgálat élén is vezetőcsere történt

A folyamat júniusban gyorsult fel, amikor Magyar Péter miniszterelnök négy fontos nemzetbiztonsági szerv vezetőjét mentette fel. A 24.hu a Magyar Közlöny alapján arról írt, hogy távozott az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója is.

A személycserék ezzel nem értek véget. A mai bejelentés alapján július 2-i hatállyal Hatala Annát, a Nemzeti Információs Központ főigazgatóját is felmentették. Az Index szerint a döntés a Magyar Közlönyben jelent meg, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős miniszter előterjesztésére.

Közben új vezetők is érkeztek. A Telex beszámolója szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal élére Annus Zsolt Antalt, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat élére pedig Tóth Szabolcs dandártábornokot nevezték ki.

Miért fontos ez?

A magyar titkosszolgálati rendszerben több különböző feladatú szervezet működik. Az Alkotmányvédelmi Hivatal a polgári elhárítás egyik kulcsszereplője, vagyis többek között a Magyarország elleni titkos hírszerzési tevékenység felderítése tartozik a feladatai közé. A hivatalos nemzetbiztonsági oldal szerint a szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének, törvényes rendjének és nemzetbiztonsági érdekeinek védelme.

Az Információs Hivatal a külföldi hírszerzésben, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a katonai hírszerzésben és elhárításban, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat pedig technikai és kiberjellegű támogatásban játszik fontos szerepet. A Nemzeti Információs Központ az elemzési és koordinációs rendszer egyik központi eleme volt.

Vagyis a mostani változás nem egyetlen hivatal belügye. A teljes láncot érinti: az információgyűjtést, az elemzést, az elhárítást, a technikai támogatást és azt is, hogyan jutnak el az érzékeny információk a politikai döntéshozókhoz.

Az orosz szál nélkül nem érthető a történet

A bizalmi válság egyik legsúlyosabb előzménye a Külügyminisztérium rendszereinek orosz feltörése volt. A Direkt36 2022-ben írta meg, hogy orosz támadók hozzáfértek a magyar külügy belső levelezéséhez és egyes védett rendszereihez is. A lap szerint a támadásokat az orosz államhoz köthető csoportok, az FSB-hez és a GRU-hoz kapcsolt szereplők hajtották végre.

A probléma nem csak az volt, hogy orosz hírszerzési művelet érte Magyarországot. Ilyesmi más NATO-országokkal is előfordul. A kérdés inkább az lett, hogy az Orbán-kormány mennyire kezelte ezt valódi nemzetbiztonsági ügyként, és mennyire reagált rá úgy, ahogy azt a szövetségesek elvárták volna.

A Direkt36 később arról is írt, hogy nyugati szövetségesek furcsállták a kormány enyhe reakcióját. Ez azért különösen érzékeny ügy, mert a külügy rendszerein keresztül nemcsak magyar, hanem szövetségesi információk is veszélybe kerülhettek.

A szövetségesek óvatosabbak lettek

A bizalmatlanság nem csak feltételezésként jelent meg. A Reuters márciusban arról számolt be, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Litvánia már 2019-ben jelezte: magyar tisztviselők szivárgási kockázatot jelenthetnek a NATO-n belül. A cikk szerint Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter arról is beszélt, hogy a 2023-as vilniusi NATO-csúcs egyes érzékeny előkészítő egyeztetésein igyekeztek kerülni a magyar képviselők bevonását.

Ezt nem érdemes úgy fordítani, hogy Magyarországot teljesen kizárták volna a szövetségesi hírszerzési együttműködésből. Ez túl erős állítás lenne. A pontosabb megfogalmazás az, hogy több partner óvatosabbá vált abban, milyen információt, milyen körben és milyen mélységben oszt meg Budapesttel. A hírszerzési világban ez önmagában is súlyos jelzés.

A budapesti orosz jelenlét más ügyekben is visszatérő téma volt. A VSquare idén arról írt, hogy Magyarországról csendben kiutasítottak egy diplomáciai fedésben dolgozó orosz hírszerzőt, aki kormányközeli jobboldali és külpolitikai körökben épített kapcsolatokat. A lap szerint a magyar elhárítás már korábban is lépett volna, de ezt politikai okokból halogatták.

Ha ezt nem olvastad: Magyar Péter első 50 napja: valódi fordulat vagy politikai csomagolás?

Nem elég lecserélni a vezetőket

A mostani átalakítás ezért nemcsak személyi kérdés. A Magyar-kormánynak azt kell bizonyítania, hogy a magyar titkosszolgálatok képesek szakmai alapon működni, megvédeni a szövetségesi információkat, és világosabban fellépni az orosz hírszerzési aktivitással szemben.

Ehhez új vezetők kellenek, de önmagában ez kevés. Kell hitelesebb parlamenti kontroll, erősebb kiberbiztonság, világosabb elhárítási prioritás és olyan politikai háttér, amely nem tompítja el a szolgálatok szakmai jelzéseit, ha azok kényelmetlenek.

A mostani nagy átrendezés tehát egyszerre szól a múlttal való szakításról és a jövőbeni bizalomépítésről. Magyarország NATO- és EU-tagként nem engedheti meg magának, hogy a partnerei csak korlátozottan bízzanak benne. A kérdés most az, hogy a vezetőcserék valódi működésbeli fordulatot hoznak-e, vagy csak egy új névsor kerül a régi rendszer tetejére.

Ezt olvastad? Szinte mindenható szervezetet hoz létre Magyar Péter: a teljes Tiszán kívüli magyar politikai elitet lefejezheti?